Szaláminak hiszed, de közel sem az: mi is valójában a csemege és a paprikás szelet?

Olvasási idő kb. 2 perc

A látszat csal: bár csomagolásuk és külső megjelenésük egyértelműen a szalámira hajaz, a csemege és paprikás szeletek valójában külön termékkategóriát alkotnak.

Itt egy újabb termék, ami nem egészen az, mint aminek első ránézésre gondolnád. Ahogy azonban a frissföl sem tejföl, úgy a szupermarketekben kapható csemege és paprikás szelet sem lesz soha csemege vagy paprikás szalámi – még ha egymás mellett is sorakoznak a polcokon. De mi a különbség közöttük? És minőségét tekintve egy „szelet” is lehet ugyanolyan jó, mint egy szalámi? A szakember válaszol.

Mi a különbség a szalámik és a szeletek között?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője szerint a helyzet hasonló, mint a tejföl és a frissföl esetében, de mivel az egyes szeletek terméktulajdonságai eltérőek lehetnek, nincs általános érvényű válasz a kérdésre. „A szalámik minőségi jellemzőit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, amely beltartalmi jellemzőik mellett a külalakjukat is meghatározza. Az előírás alapján szaláminak csak az a rúd alakú termék nevezhető, amely legalább 40 milliméter átmérőjű természetes vagy mesterséges burkolatba van töltve” – mondta el a Dívány kérdésére a szakember.

Ezt olyan szigorúan veszik, hogy a boltokban hámozott, szeletelt formában kapható szalámik a szabályozás szerint nem is tekinthetők hagyományos értelemben vett szaláminak. Az ilyen termékek elnevezésében ezért a „szeletelt szalámi” kifejezést kell alkalmazni. A csemege és paprikás szeleteknél ehhez képest még markánsabb a különbség.

A „szelet” néven futó termékeket alig lehet megkülönböztetni a szalámiktól
Fotó: tolisma / Getty Images Hungary

„Ha egy termék nevében nem szerepel a szalámi elnevezés, az azt jelenti, hogy valamilyen szempontból nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Ennek többféle oka is lehet. Elképzelhető, hogy beltartalmi paraméterei nem ütik meg az elvárt szintet, vagy a szükségesnél vékonyabb burkolóanyagba lett töltve” – magyarázta az élelmiszermérnök.

A szakember szerint a különbségek közelebbi meghatározása csak a termékcímke ismeretében lehetséges, amelynek az összetevőkön túl a felhasznált hús pontos mennyiségét is tartalmaznia kell. „Egy sima szelet nagy valószínűséggel nem nyújtja ugyanazt a szakmai minőséget, mint egy szeletelt szalámi, de az árérzékeny fogyasztók számára ettől még vonzó alternatíva lehet. Mivel az egyéni ízlés szubjektív, nem is feltétlenül mindenkinek a minőségi termék (vagyis a szalámi) ízlik jobban – tette hozzá Traszkovics Zsolt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.