A fehér csoki akkor most csoki vagy nem? Szakértő tisztázza a kérdést

Olvasási idő kb. 2 perc

Mi a különbség a tej- és az étcsokoládé között, és hogyan viszonyul hozzájuk a fehér csoki, amelyet sokan nem is tartanak valódi csokoládénak? A szakértő válaszol.

A fehér csoki az egyik legmegosztóbb csokoládé: az emberek vagy nagyon utálják, vagy nagyon szeretik, amiben bizonyára szerepe van kétes hírnevének is. Ha ugyanis egy beszélgetésben szóba kerül, akkor valaki szinte biztosan felhánytorgatja, hogy nem is igazi csoki. Lássuk, hogy tényleg így van-e.

Miben különbözik a tej- és az étcsokoládé?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, az étcsokoládét elsősorban az különbözteti meg a legnépszerűbb csokifajtának számító tejcsokoládétól, mint amire a neve alapján is gondolnál: hogy nincs benne tej. „A másik különbség, hogy kakaótartalma jellemzően magasabb, cukortartalma pedig alacsonyabb a tejcsokoládéhoz képest.”

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint az étcsokoládénak minimum 35 százalék kakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia.

Az előbbi érték természetesen a termék minőségi kategóriájától függően jóval magasabb is lehet. A tejcsokoládénak ezzel szemben minimum 14 százalék tejet vagy tejterméket (amely lehet például tejszín is), valamint legalább 25 százalék kakaóból származó szárazanyagot kell tartalmaznia.

Nem csak a színükben különböznek
Fotó: And-One / Getty Images Hungary

A szakember kiemelte, bár való igaz, hogy a csokoládéknak magas a cukortartalma, ami nagyobb mennyiség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet, azonban mértékletes fogyasztásuk jótékony hatású lehet. „Ez leginkább az étcsokoládéra igaz, amely antioxidánsokban gazdag, ezért kedvezően befolyásolja a vérnyomást és a koleszterinszintet. Anandamidtartalma miatt az étcsokoládé bizonyítottan javítja a közérzetet, és csökkenti a szorongást is, vagyis fogyasztása boldogságérzetet okoz.”

Igaz, hogy a fehér csoki nem is csokoládé?

Az élelmiszermérnök szerint azt, hogy mi nevezhető csokoládénak, a Magyar Élelmiszerkönyv határozza meg, amely a tej- és az étcsokoládé mellett idesorolja a fehér csokoládét is. Az előírások alapján ennek minimum 20 százalék kakaóvajból, illetve valamilyen tejszármazékból kell készülnie.

Azért fehér, mert nem kakaót, hanem kakaóvajat tartalmaz.

Ez az oka annak is, hogy a fehér csokoládénak az íze is más. Traszkovics Zsolt úgy véli, a kakaóvaj szintén nagyon finom tud lenni, ezért vannak, akik még jobban is szeretik a fehér csokit, mint a magas kakaótartalmú, kesernyésebb ízvilágú étcsokoládét.

A fehér csokit sokan desszertek készítésére használják
Fotó: Josà Antonio Luque Olmedo / Getty Images Hungary

„Szakmai szempontból a csokoládéknál a kakaótartalom az igazán mérvadó: minél magasabb, annál jobb. A szakmai minőség és a fogyasztók ízlése azonban nem mindig azonos” – tette hozzá a szakértő, aki szerint bármilyen csokoládét is választasz, fogyasztásánál érdemes a mértékletességre törekedned.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.