A kutyák vagy a macskák okosabbak? Ezt mondja a tudomány!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az intelligencia kérdésében parázs vita folyik a kutya- és macskatartók között.

A gazdik talán kissé elfogultak kedvencük intelligenciáját illetően, hiszen mindenki szereti azt gondolni, hogy az ő kutyája/macskája a legokosabb a világon. De vajon milyen álláspontot képvisel a tudomány a régóta húzódó vitában? Úgy tűnik, a válasz nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt sokan szeretnék.

Mérhető egyáltalán az állati intelligencia?

„A kutatók nem önmagában az állatok intelligenciát, hanem a kognitív funkciók különböző aspektusait vizsgálják” – szögezte le a Live Sicence kérdésére Alexandra Horowitz, a New York-i Barnard College tudományos munkatársa, aki megkérdőjelezi, hogy van-e értelme összehasonlítani az egyes fajok intelligenciáját.

Ha leegyszerűsítjük, akkor azt lehet mondani, hogy a macskák okosabbak a macskákat érintő dolgokban, a kutyák pedig okosabbak a kutyákat érintő dolgokban.

Ugyanilyen állásponton van Brian Hare, a Duke Egyetem evolúciósantropológia-professzora is. „Azt kérdezni, hogy a kutya okosabb-e a macskánál, az nagyjából olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy a kalapács jobb szerszám-e, mint a csavarhúzó. A válasz attól is függ, hogy milyen célra szánták.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok viselkedését elemző kutatók ne próbálták volna megmérni a kutyák és macskák intelligenciáját, pontosabban azokat a kognitív képességeket, amelyek túlmutatnak a létfenntartáson. Kristyn Vitale, a maine-i Unity College adjunktusa szerint az állati intelligencia három nagy területre osztható: a problémamegoldó képességre, a fogalomalkotásra (vagyis arra a képességre, hogy a konkrét tapasztalatokból általános fogalmakat alkossanak) és a szociális intelligenciára.

A macskák fejlett kognitív képességeket mutatnak
Fotó: dtv2 / Getty Images Hungary

A szakember úgy vélte, a sztereotípiák alapján tartózkodónak és az emberrel szemben távolságtartónak beállított macskák valójában magas fokú szociális intelligenciát mutatnak, ami gyakran a kutyákéval azonos szinten van. Tanulmányok szerint a macskák nemcsak a nevüket képesek megkülönböztetni a hasonló hangzású szavaktól, hanem jobban értékelik az emberekkel történő interakciókat, mint az élelmet, a játékokat vagy a szagokat. Egy, a Behavioural Processes című folyóiratban megjelent 2019-as tanulmány ezzel összefüggésben arra jutott, hogy a macskák igenis nagyra értekelik az ember figyelmét: ha valaki sokat foglalkozik egy macskával, akkor az állat ennek hatására több időt tölt vele.

A macskákat és kutyákat összehasonlító kevés tanulmányok egyikében a kutatók egyébként nem találtak szignifikáns különbséget a fajok között abban a tekintetben, hogy az ember iránymutatásával megtalálják-e az elrejtett táplálékot. A kutatók ugyanakkor kiemelték, megfigyelések szerint a kutyáktól eltérően a macskákból hiányoztak a figyelemfelhívó viselkedés egyes elemei (ennek tipikus példája, amikor a kutya még mindig az etetőtálnál kuncsorog, amikor a macska már rég továbbállt).

És mi van az agy méretével?

A kérdés jogos, hiszen elterjedt nézet, hogy a relatív intelligenciát az agy mérete határozza meg. Ha ebből indulnánk ki, akkor az összehasonlításból a kutyák kerülnének ki győztesen.

Brian Hare és Evan MacLean, az Arizonai Egyetem antropológusa korábban több mint 50 kutatót toborzott össze a világ minden tájáról, hogy mintegy 550 állatfajt, köztük madarakat, majmokat, kutyákat és elefántokat hasonlítsanak össze az önuralom, vagy ahogy ők nevezik, a „gátló kontroll” szempontjából.

Ha az egy méretéből indulnánk ki, akkor a kutyák nyernének
Fotó: Ekaterina Gorokhova / Getty Images Hungary

A tanulmány – amit 2014-ben a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közé – lényegében az állati verziója volt a Stanford Egyetem híres kísérletének, melynek keretében azt tesztelték, hogy a 3–5 év közötti gyerekek mennyire tudnak ellenállni a mályvacukor által képviselt kísértésnek.

Az eredmény azt mutatta, hogy minél nagyobb egy állat agya, annál nagyobb az önuralma.

Ez azért is érdekes, mert az önkontroll gyakorlásának képessége a magasabb kognitív funkciók egyik jele. A bökkenő csak az, hogy macskák nem szerepeltek a teszten, így csak sejteni lehet, hogy milyen teljesítményt nyújtottak volna az agyuk mérete alapján.

Vitale ennek kapcsán megjegyezte, az elemzések során a kutyákat és macskákat másképp is kell kezelni. „A kutyák gyakran jól szocializáltak, hiszen kutyaiskolába járnak, autóval utaznak és parkokba mehetnek sétálni. A macskáknak ehhez képest jóval kevesebb képzési és szocializálódási lehetőség jut.”

Hogy melyik faj a „nyertes”? Egy kicsit mindkettő. A legjobb, ha összehasonlítgatás helyett egyszerűen csak értékeled, hogy kedvenced milyen intelligens a maga módján – különösen szociális értelemben –, hiszen ez az, ami nagyszerű társsá teszi őt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

„Soha többé nem beszélek Istenhez” – Sylvia Plath tragédiákkal teli élete

Harmincéves korára már a 20. századi irodalom egyik legfontosabb költőjének tartották, mégis egész életét a depresszió, a veszteségek és az önmagával vívott harc határozta meg. Sylvia Plath tragikus sorsa máig foglalkoztatja az irodalomtörténészeket, versei pedig évtizedekkel halála után is ugyanolyan elementáris erővel szólnak az emberi lélek legsötétebb mélységeiről.

Offline

A világ legősibb hazugságvizsgálója valójában egy csatornafedél volt

Képzelj el egy gigantikus, kőből faragott, mogorva arcot, amely egy római templom faláról méregeti a gyanútlan turistákat. A legenda szerint ha bedugod a kezed a tátott szájába, és hazudsz, a kőszörny könyörtelenül leharapja az ujjaidat. Ez a híres Bocca della Verità, azaz az Igazság Szája, amely évszázadok óta Róma egyik legbizarrabb látványossága. A modern kutatások és a történelmi tények azonban rávilágítanak a kiábrándító, mégis zseniális valóságra: az ókor legfélelmetesebb hazugságvizsgálója eredetileg nem volt más, mint egy ókori római csatornafedél.

Életem

Ingyenes lehet az egyik legnépszerűbb streamingszolgáltató – de van egy fontos feltétel

Véget érhet a kizárólag fizetős korszak az egyik legnépszerűbb streamingplatformon, ugyanis a Disney egy teljesen ingyenes, de reklámokkal támogatott Disney+ csomag bevezetését fontolgatja. A döntés hátterében a csökkenő előfizetői számok állnak, így a vállalat egy olyan új konstrukciót tervez, amely közvetlenül a hirdetésekből termelne bevételt a cég számára.

Offline

Villámkvíz: hol isszák a legtöbb kávét?

Érdekes megnézni, hogy egyes termékekből melyik országokban fogy a legtöbb lakosságarányosan. Sok hétköznapi termék esetében meglepő eredményekre bukkanhatunk. Most néhány italról gyűjtöttük össze ezeket az adatokat.

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.