A kutyák vagy a macskák okosabbak? Ezt mondja a tudomány!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az intelligencia kérdésében parázs vita folyik a kutya- és macskatartók között.

A gazdik talán kissé elfogultak kedvencük intelligenciáját illetően, hiszen mindenki szereti azt gondolni, hogy az ő kutyája/macskája a legokosabb a világon. De vajon milyen álláspontot képvisel a tudomány a régóta húzódó vitában? Úgy tűnik, a válasz nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt sokan szeretnék.

Mérhető egyáltalán az állati intelligencia?

„A kutatók nem önmagában az állatok intelligenciát, hanem a kognitív funkciók különböző aspektusait vizsgálják” – szögezte le a Live Sicence kérdésére Alexandra Horowitz, a New York-i Barnard College tudományos munkatársa, aki megkérdőjelezi, hogy van-e értelme összehasonlítani az egyes fajok intelligenciáját.

Ha leegyszerűsítjük, akkor azt lehet mondani, hogy a macskák okosabbak a macskákat érintő dolgokban, a kutyák pedig okosabbak a kutyákat érintő dolgokban.

Ugyanilyen állásponton van Brian Hare, a Duke Egyetem evolúciósantropológia-professzora is. „Azt kérdezni, hogy a kutya okosabb-e a macskánál, az nagyjából olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy a kalapács jobb szerszám-e, mint a csavarhúzó. A válasz attól is függ, hogy milyen célra szánták.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok viselkedését elemző kutatók ne próbálták volna megmérni a kutyák és macskák intelligenciáját, pontosabban azokat a kognitív képességeket, amelyek túlmutatnak a létfenntartáson. Kristyn Vitale, a maine-i Unity College adjunktusa szerint az állati intelligencia három nagy területre osztható: a problémamegoldó képességre, a fogalomalkotásra (vagyis arra a képességre, hogy a konkrét tapasztalatokból általános fogalmakat alkossanak) és a szociális intelligenciára.

A macskák fejlett kognitív képességeket mutatnak
Fotó: dtv2 / Getty Images Hungary

A szakember úgy vélte, a sztereotípiák alapján tartózkodónak és az emberrel szemben távolságtartónak beállított macskák valójában magas fokú szociális intelligenciát mutatnak, ami gyakran a kutyákéval azonos szinten van. Tanulmányok szerint a macskák nemcsak a nevüket képesek megkülönböztetni a hasonló hangzású szavaktól, hanem jobban értékelik az emberekkel történő interakciókat, mint az élelmet, a játékokat vagy a szagokat. Egy, a Behavioural Processes című folyóiratban megjelent 2019-as tanulmány ezzel összefüggésben arra jutott, hogy a macskák igenis nagyra értekelik az ember figyelmét: ha valaki sokat foglalkozik egy macskával, akkor az állat ennek hatására több időt tölt vele.

A macskákat és kutyákat összehasonlító kevés tanulmányok egyikében a kutatók egyébként nem találtak szignifikáns különbséget a fajok között abban a tekintetben, hogy az ember iránymutatásával megtalálják-e az elrejtett táplálékot. A kutatók ugyanakkor kiemelték, megfigyelések szerint a kutyáktól eltérően a macskákból hiányoztak a figyelemfelhívó viselkedés egyes elemei (ennek tipikus példája, amikor a kutya még mindig az etetőtálnál kuncsorog, amikor a macska már rég továbbállt).

És mi van az agy méretével?

A kérdés jogos, hiszen elterjedt nézet, hogy a relatív intelligenciát az agy mérete határozza meg. Ha ebből indulnánk ki, akkor az összehasonlításból a kutyák kerülnének ki győztesen.

Brian Hare és Evan MacLean, az Arizonai Egyetem antropológusa korábban több mint 50 kutatót toborzott össze a világ minden tájáról, hogy mintegy 550 állatfajt, köztük madarakat, majmokat, kutyákat és elefántokat hasonlítsanak össze az önuralom, vagy ahogy ők nevezik, a „gátló kontroll” szempontjából.

Ha az egy méretéből indulnánk ki, akkor a kutyák nyernének
Fotó: Ekaterina Gorokhova / Getty Images Hungary

A tanulmány – amit 2014-ben a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közé – lényegében az állati verziója volt a Stanford Egyetem híres kísérletének, melynek keretében azt tesztelték, hogy a 3–5 év közötti gyerekek mennyire tudnak ellenállni a mályvacukor által képviselt kísértésnek.

Az eredmény azt mutatta, hogy minél nagyobb egy állat agya, annál nagyobb az önuralma.

Ez azért is érdekes, mert az önkontroll gyakorlásának képessége a magasabb kognitív funkciók egyik jele. A bökkenő csak az, hogy macskák nem szerepeltek a teszten, így csak sejteni lehet, hogy milyen teljesítményt nyújtottak volna az agyuk mérete alapján.

Vitale ennek kapcsán megjegyezte, az elemzések során a kutyákat és macskákat másképp is kell kezelni. „A kutyák gyakran jól szocializáltak, hiszen kutyaiskolába járnak, autóval utaznak és parkokba mehetnek sétálni. A macskáknak ehhez képest jóval kevesebb képzési és szocializálódási lehetőség jut.”

Hogy melyik faj a „nyertes”? Egy kicsit mindkettő. A legjobb, ha összehasonlítgatás helyett egyszerűen csak értékeled, hogy kedvenced milyen intelligens a maga módján – különösen szociális értelemben –, hiszen ez az, ami nagyszerű társsá teszi őt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ebbe a 6 magyar barlangba menj kánikula idején

Ha a kánikulában igazán hűsítő programra vágysz, látogass el ebbe az 5+1 magyarországi barlangba. A hazai barlangokban közel állandó, 10-12 Celsius-fokos hőmérséklet és magas páratartalom vár, ami viszont garantáltan nincs, az a por- és pollenszennyezés.

Testem

Ebben a 4 élethelyzetben indokolt a vérvétel: veszélyes otthon találgatni a gyereked laboreredményeit

A gyermekkorban visszatérő hasfájás, fáradékonyság vagy alvászavar mögött számtalan ok állhat a vashiánytól a felszívódási zavarokig. Bár a laborvizsgálat az egyik leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a szakorvosok arra figyelmeztetnek: a gyerek nem „kis felnőtt”, a leleteken látható normálértékek náluk életkoronként – csecsemőknél akár havonta – változnak.

Testem

Hízás a nyári szünetben: így előzheted meg a pluszkilókat a szakértők szerint

A nyári szünet alatti kötetlenebb életmód, a megváltozott napirend és a rendszertelenebb étkezések szinte észrevétlenül vezethetnek a gyerekek és a szülők súlygyarapodásához. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb figyelmeztetése szerint a nyári pluszkilók hátterében leggyakrabban a „folyékony kalóriák” állnak. Azzal ugyanis, ha a kánikulában víz helyett cukros üdítőket, szörpöket vagy gyümölcsleveket iszunk, akár egy teljes ebédnyi extra energiát is bevihetünk a szervezetünkbe.

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

Mindennapi

Láthatatlan tornádókat hozhat a közeledő szupercella: ezért ez az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség

A szupercella a légkör egyik legösszetettebb és legveszélyesebb vihartípusa. Akár 120 km/órát meghaladó széllökés, felhőszakadás, jégeső, szélsőséges esetben pedig tornádó is kísérheti. A hétvégén Európa több részén is kedvezővé válhatnak a feltételek a kialakulásához, és hazánkban sem zárható ki szupercellás zivatarok megjelenése.

Világom

A betegek 90%-ával végezhet a rettegett Marburg-vírus: mentőövet dobott a WHO

A filovírusok családjába tartozó kórokozók, mint az Ebola és a rettegett Marburg-vírus, a világ legveszélyesebb fertőzései közé tartoznak, amelyek a legsúlyosabb járványkitörések idején a fertőzöttek 25–90 százalékának életét is követelhetik. Amíg a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenleg is küzd a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvánnyal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadta az első átfogó klinikai irányelvét.

Mindennapi

Rejtélyes, új táblák jelentek meg a Balatonnál: szokatlan módszerrel fékezik meg az autósokat

Új, szokatlan megoldással figyelmeztetik az autósokat a Balatonhoz közeli Lovas központjában, ahol macskás útjelző táblákat helyeztek ki a felelőtlen autósok miatt. Bár a településen 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, az utóbbi hónapokban több cicát is elgázoltak a környéken. A keskeny utcák és a kanyargós utak miatt a sebességhatár betartása rendkívül fontos szabály lenne, ám sok sofőr ezt figyelmen kívül hagyja.