Tényleg kiveszi a foltokat a fehérítő, vagy csak eltünteti őket?

Olvasási idő kb. 2 perc

A fehérítésre ma már több megoldás is létezik, nem csak a korábban szinte minden háztartásban megtalálható hipó.

Ha van egy fehér ruhád, amit makacs foltok csúfítanak el, melyeket hagyományos mosással nem tudsz kiszedni, vagy láthatóan elszürkült, akkor a fehérítő alkalmazása lehet a megoldás. De vajon ez ténylegesen eltávolítja az elszíneződéseket, vagy csak „eltünteti” őket?

Volt, amikor hetekig is eltartott

A fehérítéshez kezdetben napokig tartó főzést használtak, ami azonban túlzottan megviselte a textileket, ezért később fahamut kezdtek a főzőoldathoz adagolni, hogy fokozzák a hatást – derül ki a Wikipedia összefoglalójából. A kívánt eredményt így sem sikerült elérni, ezért a fahamut oltott mészre váltották. Ez ugyan lerövidítette az eljárás idejét, de a fehérítő hatást nem fokozta számottevően.

A következő lépcsőfokot a gyepfehérítés jelentette, ami már sokkal hatékonynak bizonyult: a gyepre kifektetett szövetek néhány hét alatt teljesen kifehéredtek. De hogy lehetséges ez? A magyarázat abban keresendő, hogy vegetációjuk során a növények oxigént bocsátanak ki, az oxigénatomok pedig roncsolják a színezőanyagokat, miközben a napfény ultraibolya sugarai a levegőben jelen lévő ózonnal oxidatív hatást fejtenek ki.

Az 1770-es években aztán felfedezték a klórt, ami jelentős előrelépést hozott a textilanyagok fehérítésében. Manapság a fehérítésnek kétféle korszerű módja ismert: a kémiai és az optikai.

Így működnek a fehérítők

A kémiai fehérítés oxidálószerekkel történik, melyek valóban roncsoló hatásúak, ezért szálkárosodást okoznak. Működésükről dióhéjban annyit érdemes tudni, hogy gyorsan beavatkoznak a foltok érzékeny színképzési folyamataiba, és láthatatlanná teszik a pecséteket. „Kellő idő alatt, megfelelő hőmérsékleten a teljes foltot vízben oldható részekre bontják le, nehogy véletlenül visszatérjen a kellemetlen szín” – írja a New Scientist tudományos kérdés-felelet szekcióját idézve a ChemoNet.

A mosás néha kevés
Fotó: Liudmila Chernetska / Getty Images Hungary

A leghatékonyabb háztartási fehérítőszer a hipóban is megtalálható nátrium-hipoklorit, amely már szobahőmérsékleten működésbe lép. A másik elterjedt alternatíva a hidrogén-peroxid, ami kevésbé erős, így kíméletesebb az anyaghoz, de a manapság elterjedt, gyors, 40 Celsius-fokos mosás során önmagában alig ér valamit.

Az optikai fehérítőszerek ezzel szemben fluoreszkáló szerves vegyületek, amelyek a textilanyag felületére eső fény ibolyántúli sugarait látható fénnyé alakítják. Ilyen módon a kezelt textília felületéről nagyobb mennyiségű látható fény verődik vissza, mint amennyi sugárzik rá. Az optikai fehérítőkkel nagyfokú fehérség érhető el, de az nem túl tartós: többszöri mosás során a hatás csökken, így a textília megszürkül, túlzott mértékű alkalmazásuk ráadásul sárgulást okozhat.

Vannak természetes módszerek is

Ha idegenkedsz a vegyszerektől, akkor a fehérítéshez kipróbálhatsz néhány házi praktikát is. Sokan például ecetet, szódabikarbónát vagy citromlevet használnak erre a célra. Ha nem akarsz kísérletezni, itt egy kipróbált házi recept, ami neked is beválhat:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.