Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az alkoholt mi, emberek találtuk fel. Pedig az állatvilág tagjai jóval előttünk rájöttek az erjedt gyümölcs titkaira, és nem félnek őket használni sem.
Meglepő, milyen sokféle állatról tudjuk, hogy képes részeggé válni. A Karib-szigeteken élő majmok egyenesen a turisták koktéljait csenik el, Svédországban pedig ősszel senki sem lepődik meg egy-egy részeg jávorszarvas láttán. Az érett almát kebelezik be, amitől akár annyira képesek berúgni, mint az a példány, aki nemes egyszerűséggel fenn akadt egy fán. Csak úgy tudták kiszabadítani, hogy levágták a fa ágait, de az állat így is még jó darabig hevert, hogy feldolgozza a történteket (és persze kijózanodjon). A mókusok szintén kedvelik az erjedő gyümölcsöket, aminek ilyen mókás eredményei lesznek.
Az állatok teljesen természetes alkoholfogyasztása a mai napig vizsgálat tárgya a kutatók körében. 2008-ban született az első tanulmány, amely malajziai nyílfarkú mókuscickányok és lajhármakik viselkedését vizsgálta. Mindkét faj gyakran járt egy pálma nektárját szürcsölgetni. Némi vizsgálódás után kiderült, hogy egy élesztőgombának köszönhetően a nektár alkoholtartalma megegyezik a sörével. Ettől még nem lesznek teljesen részegek az állatok, csupán kicsit lelassul a mozgásuk. A pálma azonban tudja, mit csinál: a nektárra odajáró állatok segítik a beporzását. Hét olyan emlősről tudunk, akik naponta rájárnak a nektárra, így a kvázi kocsmát nyitó pálma igazán nem nélkülözi a társaságot.
Részeg denevérek, madarak és majmok
Ausztrália északi részén a vöröshasú lóri nevű, színpompás madár pont ebben az őszi időszakban válik alkoholfogyasztóvá. Rajtuk azonban észre is lehet venni a változást, repülésük nehézkessé válik, nekimennek dolgoknak. Még jó, hogy nagyobb ütközés még nem fordult elő, ugyanis a denevérek közül sokan szintén így reagálnak az erjedt gyümölcsök okozta bódulatra. A cédruscsonttollú madarak részegsége viszont szinte szórakoztató iparággá fejlődött a koronavírus okozta lezárások alatt. A texasiak unalmukban a madarakat kezdték figyelni, akik az erjedt bogyókat elcsipegetve ittasan szédelegtek. A kutatóknak is feltűnt ez a viselkedés, ezért megvizsgálták a madarakat. Kiderült, hogy májuk nagyobb a szokásosnál, valószínűleg azért, hogy fel tudja dolgozni az alkoholt. Ám a cédruscsonttollúak sehol sincsenek a cerkófokhoz képest. A karibi térségben élő majmok több száz éve járnak rá az erjedt cukornádlére. Megfigyelték, hogy inkább ezt isszák víz helyett, sőt a serdülő állatok még nagyobb előszeretettel rúgnak be, mint a náluk idősebb példányok. Őket senki nem is szidja meg ezért, míg a méheknél már egyenesen büntetik a részegséget. Errol Hassan rovarkutató számolt be arról, hogy a nektártól berúgó és konkrétan hazatalálni alig bíró méheket a kaptárban előveszik, és olykor meg is támadják.
Lehet, hogy a majmoktól tanultuk el az ivást?
A Miami Egyetem kutatói egyenesen párhuzamot vontak a majmok és az emberek alkoholfogyasztási szokásai között. Érdekes módon az absztinensnek és a rendszeresen ivók aránya nagyjából megegyezik, sőt az alkoholmegvonáskor jelentkező tünetek is hasonlók. A kutatók azt feltételezik, hogy az alkohollebontó képességeinket majom őseinktől örökölhettük, ami elsősorban azért volt hasznos, mert így mérgezéses tünetek nélkül ehettük meg az erjedt gyümölcsöt is. Ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, azt találjuk, hogy a csimpánzok állandó jelleggel lopják a közelükben élő emberek pálmaborát. Ha beleinni nem tudnak, akkor levelet rágnak össze, azt helyezik a lébe, majd onnan kivéve elszürcsölik, amit az magába szívott. Máskor tömegesen művelik ezt, egyfajta kocsmázásnak lehetünk tanúi, ahol az egyedek szépen kivárják a sorukat a pálmaboros edény felé menet. Ezután egymás mellett maradnak, felmásznak egy közeli fára, és együtt élvezik az alkohol hatását.
A véznaujjú makik a legnagyobb ivók
Az eddig taglalt alkoholos italok, erjedt bogyók nem tartoztak az erős szeszek közé. A Madagaszkáron élő véznaujjú makik viszont kvázi pálinkáznak, azaz nem elégszenek meg az alacsony alkoholtartalmú löttyökkel. A Dartmouth College tanulmánya részletesen vizsgálta, vajon miért építik ennyire be étrendjükbe az utazófa tömény nektárját. Kiderült, hogy annak magas kalóriatartalma táplálkozási előnyökkel jár. Ehhez persze a makik különleges szervezetére is szükség van, amely könnyen lebontja az alkoholt. A makik laboratóriumi környezetben is jó ivónak bizonyultak, hiába kaptak cukros, azaz kalóriában gazdag italokat, mindig a lehető legtöményebb alkoholra vetették rá magukat. Amikor pedig az üvegük kiürült, mutogatással próbálták rávenni a kutatókat, hogy töltsenek bele még egy adagot.
Fontos figyelmeztetés
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden állat képes lebontani az alkoholt. A legtöbbjük pontosan tudja, hogy mérgező számára, ezért elkerüli azt. Házi kedvenceink számára minden csepp szesz méreg, amibe akár bele is halhatnak. Soha ne engedjük, hogy a macska vagy a kutya hozzáférjen alkoholos italokhoz. A cica ugyanis már csak kíváncsiságból is belenyal mindenbe, amit elöl hagyunk, az édesített likőrök, bonbonmeggyek pedig vonzónak tűnhetnek a kutyák számára. Felelős gazdiként tartsuk ezeket zárt helyen, és még egy félig teli poharat se hagyjunk elöl!
