Mindennap rebegj el egy hálát: ő találta fel az internetet

Olvasási idő kb. 3 perc

Kérdések, melyekre mindig is tudni szeretted volna a választ, de lusta voltál utánajárni – most egyszerűen megtudhatod. Első kérdésünk: Ki találta fel az internetet?

Az internet ősét még az amerikai katonaság fejlesztette ki az 1960-as években, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy esetleges atomtámadás után is működni képes, kevésbé sebezhető számítógép-hálózatot. Így született meg 1969-ben az ARPANET, amelyről a ’80-as évek elején választották le a katonai célú szegmenst, és vált civil felhasználású hálózattá, világszerte egyre több számítógépet kapcsolva be, főként tudományos, kutatási céllal (magát az internet kifejezést 1974-ben használták először).

A ma ismert „internet”, vagyis a weblapalapú, hiperlinkek segítségével működő, böngészőt használó globális világháló, a World Wide Web azonban csak az 1980-as évek végén jött létre, és a következő évtized első felében robbant be igazán a köztudatba. A WWW feltalálója Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee brit informatikus-kutató, akit a köznyelv előszeretettel nevez az internet szülőatyjának.

Az 1955-ben Londonban született Berners-Lee mondhatni az anyatejjel szívta magába a komputertudományt, szülei ugyanis mindketten a korabeli, kezdetleges számítógépekkel dolgozó programozók voltak. Gyerekként szívesen bíbelődött játék vasutakkal, melyekhez elektronikus irányítóberendezéseket fabrikált, főiskolás korában pedig már saját számítógépet tervezett. Miután elvégezte az Oxford Egyetemet, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a svájci CERN munkatársa lett mint szoftvermérnök.

Az internet atyja, Sir Tim Berners-Lee 1998-ban
Fotó: Karjean Levine / Getty Images Hungary

A neves kutatóintézetben eltöltött idő során Tim észrevette, hogy az ott dolgozó tudósoknak mennyire nehézkes a különböző számítógépek között információkat küldeniük, nem beszélve a világ más-más pontjain tevékenykedő kutatók közötti adatcseréről. A probléma megoldására Berners-Lee 1989-ben elkezdett dolgozni egy, az addigiaktól merőben eltérő alapokon nyugvó globális információs hálózat létrehozásán. A World Wide Web három szabványra épül: egy egyedi címre, ez az URL (Uniform Resource Locator), mely megjelöli az adott lap elérhetőségét, a hipertextet leíró sztenderdre, ez a html (Hyper Text Markup Language), illetve az átviteli protokollra, ez a http (Hyper Text Transfer Protocol), mely meghatározza, milyen módon kommunikáljon egymással a böngésző és a kiszolgáló.

1991 augusztusában létrejött a világ első weboldala, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársainak készített. Ez gyakorlati tanácsokat tartalmazott a világháló működésére, a weboldalak és webszerverek létrehozására vonatkozóan. A CERN azonnal nekilátott, hogy külső feleket is meghívjon, becsatlakoztasson a hálózatba, 1993-ban pedig a kutatóintézet bejelentette, hogy nem tart igényt jogdíjakra, a világháló mindenki számára ingyenes és szabadon hozzáférhető. Ezzel elindult az internet igazi berobbanása, ami alig egy évtizeden belül az egész világot megváltoztatta. Még ugyanebben az évben létrejött az első magyarországi internetszerver a Budapesti Műszaki Egyetem irányítástechnika és informatika tanszékén.

A következő évben Berners-Lee – akit II. Erzsébet királynő úttörő munkássága elismeréseként 2004-ben lovaggá ütött – a Massachusettsi Műszaki Egyetem égisze alatt megalapította a World Wide Web Consortiumot (W3C), amely az új sztenderdek és ajánlások elkészítésével javítja az internet minőségét. A konzorcium által lefektetett alaptechnológiák alkotják ma is a web alapjait. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

8 varázslatos égi jelenség májusban, amit szabad szemmel is láthatsz

Május második felében több látványos csillagegyüttállást láthatunk az égen. A Hold a Marssal, a Szaturnusszal, a Vénusszal és a Jupiterrel is találkozik majd. A legtöbb jelenséghez nincs szükség komoly felszerelésre, elég egy tiszta égbolt, egy jól belátható horizont és néhány nyugodt perc.

Testem

Lázad a gyereked? A szakértők szerint hiba, ha leszidod

A legtöbb szülő rémálma az a pillanat, amikor az addig angyali gyermeke hirtelen „nem”-et mond mindenre, csapkodni kezd, vagy látványosan szembeszáll az akarataival. Ilyenkor könnyű rásütni a bélyeget: „rossz gyerek”, „neveletlen” vagy „direkt hergel”. A pszichológusok szerint azonban óriásit tévedünk, ha a gyermekkori lázadást puszta rosszaságnak tartjuk. Sőt, ha ilyenkor csak büntetéssel és fegyelmezéssel reagálunk, éppen a gyerek fejlődésének egyik legfontosabb mérföldkövét tapossuk el.

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.