Kérdések, melyekre mindig is tudni szeretted volna a választ, de lusta voltál utánajárni – most egyszerűen megtudhatod. Első kérdésünk: Ki találta fel az internetet?
Az internet ősét még az amerikai katonaság fejlesztette ki az 1960-as években, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy esetleges atomtámadás után is működni képes, kevésbé sebezhető számítógép-hálózatot. Így született meg 1969-ben az ARPANET, amelyről a ’80-as évek elején választották le a katonai célú szegmenst, és vált civil felhasználású hálózattá, világszerte egyre több számítógépet kapcsolva be, főként tudományos, kutatási céllal (magát az internet kifejezést 1974-ben használták először).
A ma ismert „internet”, vagyis a weblapalapú, hiperlinkek segítségével működő, böngészőt használó globális világháló, a World Wide Web azonban csak az 1980-as évek végén jött létre, és a következő évtized első felében robbant be igazán a köztudatba. A WWW feltalálója Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee brit informatikus-kutató, akit a köznyelv előszeretettel nevez az internet szülőatyjának.
Az 1955-ben Londonban született Berners-Lee mondhatni az anyatejjel szívta magába a komputertudományt, szülei ugyanis mindketten a korabeli, kezdetleges számítógépekkel dolgozó programozók voltak. Gyerekként szívesen bíbelődött játék vasutakkal, melyekhez elektronikus irányítóberendezéseket fabrikált, főiskolás korában pedig már saját számítógépet tervezett. Miután elvégezte az Oxford Egyetemet, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a svájci CERN munkatársa lett mint szoftvermérnök.
A neves kutatóintézetben eltöltött idő során Tim észrevette, hogy az ott dolgozó tudósoknak mennyire nehézkes a különböző számítógépek között információkat küldeniük, nem beszélve a világ más-más pontjain tevékenykedő kutatók közötti adatcseréről. A probléma megoldására Berners-Lee 1989-ben elkezdett dolgozni egy, az addigiaktól merőben eltérő alapokon nyugvó globális információs hálózat létrehozásán. A World Wide Web három szabványra épül: egy egyedi címre, ez az URL (Uniform Resource Locator), mely megjelöli az adott lap elérhetőségét, a hipertextet leíró sztenderdre, ez a html (Hyper Text Markup Language), illetve az átviteli protokollra, ez a http (Hyper Text Transfer Protocol), mely meghatározza, milyen módon kommunikáljon egymással a böngésző és a kiszolgáló.
1991 augusztusában létrejött a világ első weboldala, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársainak készített. Ez gyakorlati tanácsokat tartalmazott a világháló működésére, a weboldalak és webszerverek létrehozására vonatkozóan. A CERN azonnal nekilátott, hogy külső feleket is meghívjon, becsatlakoztasson a hálózatba, 1993-ban pedig a kutatóintézet bejelentette, hogy nem tart igényt jogdíjakra, a világháló mindenki számára ingyenes és szabadon hozzáférhető. Ezzel elindult az internet igazi berobbanása, ami alig egy évtizeden belül az egész világot megváltoztatta. Még ugyanebben az évben létrejött az első magyarországi internetszerver a Budapesti Műszaki Egyetem irányítástechnika és informatika tanszékén.
A következő évben Berners-Lee – akit II. Erzsébet királynő úttörő munkássága elismeréseként 2004-ben lovaggá ütött – a Massachusettsi Műszaki Egyetem égisze alatt megalapította a World Wide Web Consortiumot (W3C), amely az új sztenderdek és ajánlások elkészítésével javítja az internet minőségét. A konzorcium által lefektetett alaptechnológiák alkotják ma is a web alapjait.
