Miért szeretnek a macskák kibámulni az ablakon?

Olvasási idő kb. 2 perc

A macskák gyakran hosszú órákon keresztül ücsörögnek az ablakban, miközben a kinti világot szemlélik. De mi lehet az, ami ennyire megfogja őket benne?

Néhány évvel ezelőtt egy felmérés keretében 304 gazdit kérdeztek meg arról, hogy kedvenceik – összesen 577 macska – milyen tevékenységeket találnak szórakoztatónak. Az eredményből kiderült, hogy az állatok 84,3 százaléka napi 5 óránál is többet tölt az ablakban való bámészkodással. Az, hogy milyen ingerek keltik fel a figyelmüket, a gazdik szerint elég változatos képet mutatott: a listán nemcsak állatok, növények, emberek és járművek szerepeltek, hanem előkelő helyezést szerzett a semmibe révedés is. Mindjárt megtudhatod, hogy miért.

Miért bámulnak ki a macskák az ablakon?

Dr. Bodó Andrea állatorvos szerint a macskák egyik kedvenc tevékenysége a lustálkodás mellett a szemlélődés. „A lakásban a magasan lévő helyek, például a szerkény teteje vagy az ablak a legkedveltebb pontok közé tartoznak számukra, mivel szeretnek mindent az ellenőrzésük alatt tartani, illetve így kielégíthetik a kíváncsiságukat is”, magyarázta a szakember, aki szerint a lakásban tartott macska könnyen unatkozni kezdhet, ilyenkor pedig kapóra jön az ablak, melyen kibámulva az állat elszórakoztathatja magát.

Idézőjel ikon

Ez nagyjából olyan, mint amikor mi tévét nézünk.

De mit néznek, amikor nincs ott semmi?

A macskák látása különbözik az emberétől. Az egyik lényeges különbség, hogy ők gyengébb fényviszonyok között is jobban érzékelik a mozgást. „Még akkor is, ha úgy tűnik, nincs sok látnivaló, a macska élvezi a levelek és ágak játékát, vagy a levelek susogását a földön”, írja a cuteness. Emellett elképzelhető az is, hogy az állat az ablakon kinézve a saját tükörképét látja, vagy észrevett egy madarat vagy egeret, ami túl kicsi ahhoz, hogy neked is feltűnjön. Amikor szép az idő és az ablak nyitva van, a macska azért is szeret a párkányon ücsörögni, mert élvezi a nap melegét, a szellőt vagy épp a szokatlan szagokat, amik befelé áradnak.

A nap melegét is élvezik
Fotó: Aubrey Lewis / 500px / Getty Images Hungary

Tehetek valamit, hogy lekössem a figyelmét?

Ha nincs ablakpárkányod, akkor célszerű valamilyen bútort tolni az ablak elé, hogy kedvenced szabad kilátáshoz jusson. A látóterében elhelyezhetsz akár egy madáretetőt is, de ügyelj rá, hogy kellően magasra kerüljön, nehogy a macskák – akár a sajátod, akár a szomszédé – vadászni kezdjenek a madarakra. Amennyiben pedig kedvenced éjszaka is szívesen időzik az ablakban, bekapcsolhatsz neki egy külső fényforrást, ami odavonzza a lepkéket és rovarokat.

Ha a macskád zavartan viselkedik bámészkodás közben, elképzelhető, hogy egy másik macskát vagy kutyát lát, ami nyugtalanítja. Ebben az esetben érdemes lehet bezárni az ablakot és elhúzni a függönyt, nehogy a látvány még jobban felzaklassa.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.