Teszt: mennyibe kerül egy epres jégkrém, ami már epret is látott?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Összesen 34 epres jégkrémet hasonlított össze legújabb tesztjében a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Mutatjuk, mennyibe kerülnek a termékek, és melyek azok, amikbe nem csak mutatóban került eper.

A teszt során a szakemberek összetételük alapján, elsősorban gyümölcs- és cukortartalmukra fókuszálva értékelték a jégkrémeket, de figyelembe vették azt is, hogy gyártásukhoz milyen mesterséges aromákat, adalékanyagokat használtak fel. „Még ha az emulgeálószerek és stabilizátorok nem is jelentenek nagyobb egészségügyi kockázatot, jelenlétük nagyban befolyásolhatja a termék minőségét”, emelte ki közleményében az egyesület.

Mi nevezhető epres jégkrémnek?

Az egyesület olyan, kiskereskedelmi forgalomban kapható termékeket válogatott össze a teszthez, melyek nevük vagy csomagolásuk alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcsöt tartalmaznak. Bár az elnevezések néha csalókák lehetnek, a Magyar Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, hogy mi nevezhető gyümölcsjégkrémnek:

Idézőjel ikon

A szabályzat alapján legalább 15 százalék gyümölcsöt kell tartalmazniuk.

Ha egy terméknek ennél kisebb a gyümölcstartalma, akkor gyümölcsös jégkrémnek kell hívni, ha pedig az íz aromákból származik, úgy a „gyümölcsízű” jégkrém a helytálló megnevezés. Külön kategóriát képvisel a szörbet (sorbet) is, ami olyan gyümölcsjégkrém, ami hozzáadott zsiradékot nem tartalmaz, illetve legalább 25 százalékos gyümölcstartalommal rendelkezik.

Mennyi gyümölcsöt tartalmaznak a termékek?

A gyümölcs többféle formában, egész gyümölcsként, püréként, velőként vagy sűrítményként kerülhet a jégkrémbe. Miközben a teszten a 42 százalékos epertartalom bizonyult a legmagasabb értéknek (a vegyesgyümölcs-jégkrémeknél 49 százalék), addig a legalacsonyabb csupán 0 és 2,7 százalék között alakult. Az utóbbi jégkrémek csomagolásán az előírásoknak megfelelően nem is szerepelhetett az eper rajza.

A magasabb gyümölcstartalom a minőség záloga
Fotó: Anna Makarenkova / Getty Images Hungary

„Néhány termék esetében fordítási hibának köszönhetően az elnevezések eltérnek a szabályostól, például az eperjégkrémet epresként, míg az epres jégkrémet eperjégkrémként tüntették fel. A vásárlók számára azt javasoljuk, hogy a címkét mindenképpen olvassák el a termék kosárba helyezése előtt, ha fontos számukra a valós gyümölcstartalom”, tanácsolta az egyesület, amely az értékelésnél pluszpontokkal jutalmazta a magasabb gyümölcstartalmat.

Milyen az összetételük?

A teszten mindössze 7 olyan termék akadt, ami mesterséges aromáktól mentes. Mivel az egyesület szerint egy jó minőségű jégkrém aromák nélkül is elkészíthető, vagyis alkalmazásuk gyengébb minőségű alapanyagokat feltételez, jelenlétüket pontlevonással büntették.

A másik sarkalatos pont a cukortartalom kérdése. Ezzel nem bántak szűkmarkúan a gyártók, a cukor sok esetben a víz vagy a tej után a második helyen szerepel az összetevők között, de több helyen visszaköszön a glükóz-fruktóz szirup vagy a glükózszirup is. A termékek teljes cukortartalma (amibe a felhasznált gyümölcsökben lévő cukor is beleszámított) 11,8 és 31 g/100 g között alakul. Tekintettel a túlzott cukorfogyasztás káros hatásaira, az értékelésnél a szakemberek a cukortartalommal arányosan vontak le pontokat.

Alapvető összetevő az emulgeálószerek és stabilizáló anyagok csoportja is, melyekre azért van szükség, hogy a termékek zsíros jellegű összetevőit a gyártás során (tejzsír, kakaóvaj) csomósodás nélkül keveredjenek el, így a jégkrémek hosszú távon is megőrizzék kellemes állagukat.

A leggyakrabban alkalmazott emulgeálószer a zsírsavak mono- és digliceridjei (E 471), illetve a szójalecitin (E 322), amik a veszélytelen adalékok közé tartoznak. Vannak azonban olyan összetevők is, amiket nem árt fenntartásokkal kezelni. Ilyen például a poliglicerin-poliricinoleát (E476) emulgeálószer, amely az állatkísérletek során nagyobb mennyiségben vese- és májnagyobbodást okozott, illetve az allergizáló hatású szentjánoskenyérmag-liszt (E 410) és guargumi (E412). Ezek a két listavezetőtől eltekintve az összes vizsgált termékben előfordultak, amiért pontlevonás járt.

Több jégkrém színét színezékek adják, ám ezek szerencsére biztonságosnak tekinthető, természetes eredetű anyagok, mint a céklavörös (E 162), a karotin (E 16a), vagy esetleg a cékla- vagy bodzalé. Az összetevők között két esetben felbukkant a pálmaolaj is, ami megint csak pontlevonást vont maga után.

Melyek a legjobb epres jégkrémek?

A lista élén két magyar fejlesztésű jégkrém, az All in food eper és az Anjuna eper&mangó végzett. Mindkettő környezetbarát, papírdobozos csomagolású termék, ami mentes a mesterséges aromáktól és felesleges adalékanyagoktól, miközben a gyümölcstartalmuk kiemelkedően magas: az első helyezett 42 százalék epret, a második összesen 49 százalék gyümölcsöt tartalmaz. A két jégkrémben szintén közös, hogy vegán alapúak, az All in natural food ráadásul semmilyen hozzáadott cukrot nem tartalmaz (helyette almakivonatot használnak), az Anjuna termékében pedig nádcukor, valamint biorizstej található. „A minőséget az árak is hűen tükrözik”, jegyezte meg az egyesület. A tesztgyőztes termék 380 grammos kiszerelésben 1991 forintos átlagáron, míg az ezüstérmes 80 grammos kiszerelésben 749 forintos átlagáron kapható.

A harmadik, negyedik helyen a Gelato Italiano eperszörbetei végeztek (az átlagáruk 999 forint/500 ml, illetve 499 forint/150 ml). Ezek 30 százalék feletti gyümölcstartalmukkal és üvegcsomagolásukkal tűntek ki a sorból, ám a mesterséges aromák és adalékok felhasználása miatt értékes pontokat vesztettek. Jó eredményt értek el a Solero (299 forint/50 ml) és az Algida (499 forint/67 ml) szörbetei is, melyeknél a magas gyümölcstartalomhoz 20g/100 g alatti cukortartalom párosult. Mint kiderült, a Carte D’Or eper (1469 forint/100 ml) és a Schöller (1129 forint/1000 ml) jégkrémeiben azonban hiába több az eper, cukortartalmuk igen magas.

Vegyes képet mutattak a Ledo jégkrémei is, melyek hozzáadott gyümölcsöt nem tartalmaznak, marhazselatint viszont igen, de legalább viszonylag alacsony a cukortartalmuk. A Magnum két vizsgált terméke csak a sor végére tudott felzárkózni. A pálcikás kivitel (539 forint/110 ml) 31 grammos cukortartalma miatt maradt alul, a poharas változat (1999 forint/440 ml) pedig azért, mert rengeteg adalékanyag került bele. Az mindenesetre pozitívum, hogy a gyártásukhoz felhasznált kakaóvaj és kakaómassza Rainforest Alliance tanúsítvánnyal rendelkezik. A teljes eredmény ide kattintva olvasható.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.