Miért eszik füvet a macska, mikor egyszer ragadozó? Állatorvos válaszol

Olvasási idő kb. 2 perc

A macska húsevő állat, ezért elég fura látni, hogy alkalomadtán ráfanyalodik a fűre. Igaz, hogy ennek az egészségéhez lehet köze?

A fűevés már önmagában is szokatlanul hat a macskák részéről – hát még annak a fényében, hogy néhány perccel később egy lendülettel kihányhatják az egészet. Ha értetlenül állsz a jelenség előtt, nem vagy vele egyedül! A kérdés már a tudományos világot is megmozgatta. Mutatjuk, hogy a szakemberek milyen magyarázatokkal álltak elő.

Segíti az emésztésüket

Dr. Bodó Andrea állatorvos a Dívány kérdésére elmondta, a fűnek magas a rost- és vitamintartalma, továbbá hánytató, illetve kismértékben hashajtó hatású. „Segít kiüríteni a gyomorból, belekből mindazt, amit a macska nem tud megemészteni. Ez a szobacicák esetében általában csak szőr, míg a szabadon járó, vadászó egyedeknél akár csontok, szőrszálak és tollak is lehetnek”, mutatott rá a szakember, aki szerint a macska azért is vonzódhat a fűhöz, mert szívesen játszik vele, sőt, előfordulhat, hogy még ízlik is neki.

A fűevés tehát nem rossz szokás, hanem egy természetes viselkedésforma, így semmi szükség rá, hogy leneveld róla kedvencedet. Az állatorvos hozzátette, probléma inkább csak abból adódhat, ha egy benti macska a szobanövényekkel próbálja helyettesíteni a füvet, azok jelentős része ugyanis mérgező rá nézve.

Nem kell megijedni tőle
Fotó: Galina Sandalova / Getty Images Hungary

Ösztönös cselekedet lehet

Egy felmérés keretében a kutatók több mint 1000 macskatulajdonost kérdeztek meg, akik naponta legalább 3 órát töltenek el kedvencük társaságában. Az eredmény azt mutatta, hogy a fűevés rendkívül elterjedt szokás az állatok körében: 71 százalékuknál minimum hat alkalommal figyelték meg életük során, miközben csupán 11 százalék volt azoknak az aránya, akiknél soha nem tapasztaltak ilyesmit, írja a Science tudományos magazin.

Az internetes okfejtések egy része arra a következtetésre jutott, hogy macskák elsősorban hánytató hatása miatt esznek füvet. A megfigyelésekből azonban az tűnt ki, hogy fogyasztása után csak az állatok harmada kezdett hányni, azt megelőzően pedig 91 százalékos arányban nem mutattak semmiféle betegségre utaló tünetet. A kutatók ezért úgy gondolják, hogy a hányás nem a fűevés céljának, hanem egyfajta mellékhatásnak tekinthető.

A növények fogyasztása ösztönös cselekedet, ami evolúciós előnyökkel jár a macskafélék számára – legalábbis egykor ez állhatott a szokás kialakulása mögött. Egy, a csimpánzok és más vadállatok tanulmányozásán alapuló teória szerint a fűevés az emésztőrendszer izomaktivitásának növelésével segíthet az állatoknak megszabadulni a bennük élő parazitáktól. Ezek az élősködök ugyanakkor már nemigen lehetnek jelen a háziasított macskákban, így a kutatók azt gyanítják, hogy a stratégia távoli őseiknél alakulhatott ki.

A szakemberek a fentiekből kiindulva azt tanácsolják, hogy a négy fal között tartott kedvencek számára érdemes lehet macskafüvet venni. Ez lehetőséget teremt számukra, hogy kiéljék belső ösztönüket – ami jótékony hatással van emésztésükre –, anélkül, hogy fennállna egy esetleges mérgezés veszélye.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?