Honnan ered, hogy a fekete macska balszerencsét hoz?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az elterjedt babona azt sugallja, hogy ha egy fekete macska keresztezi az utunkat, akkor valami szerencsétlenségben lesz részünk. Elgondolkoztál már rajta, hogy miért?

A fekete macskák kétes hírneve történelmi okokra vezethető vissza. A macskák aranykora – szőrszíntől függetlenül – kétségkívül az ősi Egyiptomban volt, ahol még olyan nagy jelentőséggel bírtak, hogy meggyilkolásuk halálbüntetést vont maga után. Aztán eltelt pár évezred, és jött egy korszakváltás, ami a macskák életében is gyökeres változást hozott.

Pogány szimbólumok lettek

Az említett korszakváltás a kereszténység térhódítása volt, ami magával hozta a korábbi istenekhez köthető szimbólumok, így a macskák démonizálását is. A Howstuffworks szerint az igazi feketeleves viszont csak azután következett, hogy IX. Gergely pápa 1233-ban az ördög megtestesülésének nyilvánította a fekete macskákat. Az egyházfő kinyilatkoztatása előre beláthatatlan következményekkel járt. A buzgó hívek ugyanis válaszul elkezdték összegyűjteni a fekete macskákat, hogy ördögi mivoltunk miatt ünnepélyes keretek között elevenen elégessék őket. A helyzet odáig fajult, hogy a 14. századra Európa egyes részein az állatok szinte teljesen kihaltak.

Voltak idők, amikor sötét színük az életükbe került
Fotó: Bogdan Kurylo / Getty Images Hungary

A boszorkánysággal is megjárták

A következő évszázadokban a fekete macskákat a boszorkánysággal is összefüggésbe hozták. Egyes babonákban például álruhás boszorkaként szerepeltek, mások pedig úgy tartották, hogy miután 7 évig szolgálnak egy boszorkány mellett, maguk is azzá válhatnak. Emlékezetes, hogy a 16-17. századi hírhedt boszorkányperek során már egy fekete macska birtoklása is elengedő volt ahhoz, hogy valakit boszorkánynak kiáltsanak ki, ami akkoriban egyet jelentett a halálos ítélettel.

Ők az igazi áldozatok

A babona egy kicsit más formában, de a mai napig tartja magát, és valójában magukra a fekete macskákra hoz balszerencsét. A Coloradói Állami Egyetem 2013-as tanulmánya szerint a sötét szőrzetű menhelyi macskák 4-6 nappal később találnak gazdára, mint más színű társaik, ami könnyen megpecsételheti a sorsukat, hiszen az ide kerülő állatok 70 százalékát elaltatják. A kutatók nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogy a fekete macskák miért lehetnek kevésbé vonzók a potenciális gazdik szemében, így valószínűnek tűnik, hogy a tendenciában a babonák is szerepet játszhatnak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?