A Tudatos Vásárlók Egyesülete összesen 154 mikrohullámú sütőt hasonlított össze laboratóriumi körülmények között, ami szokás szerint érdekes tanulságokkal járt.
A szakemberek a teszt keretében megvizsgálták, mennyire hatékonyak a készülékek a melegítés, főzés, kiolvasztás, sütés és grillezés funkciók használata során, illetve figyelembe vették energiahatékonyságukat és azt is, hogy milyen felhasználói élményt nyújtanak. Mutatjuk az eredményt!
Tényleg sugároznak?
A mikrók kapcsán gyakran aggodalomra ad okot a sugárzás kérdése. A fogyasztóvédők ezért sugárzásmérővel ellenőrizték a készülékek működését. A jó hír, hogy a próbát minden termék sikerrel vette, vagyis egyiknél sem lehetett határérték feletti sugárzást mérni.
Mit tudnak az egyszerűbb mikrók?
A vizsgált termékek két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. Az olcsóbb, „hagyományos” mikrók jellemzően csak olvasztásra és melegítésre alkalmasak, bár néhány kisebb készülék grill funkcióval is rendelkezik. Az egyesület ennek kapcsán megjegyezte: ha a háztartásban már van egy jó sütő, nem is kell ennél több.
A teszten szereplő 31 egyszerűbb mikró átlagára 18 és 169 ezer forint között mozog. Ezek közül 3 készülék beépíthető, ami szerencsés választás lehet, ha eleve zsúfolt a konyha és/vagy letisztultabb összképre vágysz. Az IKEA terméke például csak 40 ezer forintba kerül, teljesítményét tekintve mégis alig marad el a két másik hasonszőrű modelltől, melyek 75 ezer és 169 ezer forintos átlagáron kaphatók.
És a kombináltak?
A mikrók új generációja már lényegesen többet tud. Az úgynevezett kombinált készülékek légkeveréses és grill funkcióval is fel vannak szerelve, így gyakorlatilag ugyanúgy használhatók, mint egy hagyományos sütő: halat, húst és zöldségeket is készíthetsz velük.
A mezőnyben versengő 85 grill funkciós termék ára elég széles spektrumon mozog: a legolcsóbbért 24 ezer, míg a legdrágábbért 308 ezer forintot kérnek. Az egyesület szerint hasonló szórást mutatnak az eredmények is, tehát önmagában az árcédulából nem lehet messzemenő következéseket levonni.
Fontos a nagyobb teljesítmény?
A teszten szereplő modellek teljesítménye 700 és 1000 watt közé esik, de a nagyobb itt nem feltétlenül jobb. Ha ugyanis a legnagyobb fokozatra állítod a mikrót, hogy gyorsabban elkészüljön az étel, előfordulhat, hogy kiszárad vagy kívülről megég, miközben a belseje nyers marad.
A legtöbb étel sütési idejét a mikró teljesítményének függvényében módosítani kell, ezért érdemes pontosan követni a használati útmutatót.
A mikrót lehetőleg a melegítésénél se használd maximum fokozaton, mivel így nem biztos, hogy egyenletes lesz az eredmény, vagyis az étel egyes részei hidegek maradhatnak.
Miközben az egyszerűbb modelleknél csak az idő és a teljesítmény variálható, addig a komolyabb darabok automata programokkal segítik a népszerű ételek, mint a pattogatott kukorica vagy a héjában sült krumpli elkészítését. Az ikonok jelentése azonban nem mindig egyértelmű, ezért a gyártó útmutatóját ebből a szempontból sem árt tanulmányozni. Néhány modellnél elérhető a többlépcsős program is, ami azt jelenti, hogy a készülék előbb kiolvasztja, majd megsüti az ételt, sőt van, ahol extra funkcióként még az idegesítő mikró-hangokat is ki lehet iktatni.
Akkor milyet vegyek?
Ha jó döntést akarsz hozni, először azt kell végiggondolnod, hogy megfelel-e neked egy alapkészülék is. Amennyiben sütésre, grillezésre is szeretnéd használni, mert nincs igazán jó sütőd, akkor talán jobban jársz egy új generációssal. Néhány dologra ugyanakkor érdemes odafigyelni!
„Bár (elméletileg) bármilyen ételt lehet mikrózni, léteznek jobban és kevésbé jól mikrózható ételek. Ha az ételeid döntő többségét mikrohullámú sütőben szeretnéd elkészíteni, mindenképp magas nedvességtartalmú alapanyagokat válassz, mint például a csont nélküli baromfi vagy a hal. Mivel lédús ételekről beszélünk, nem fognak kiszáradni, feltéve, ha a megfelelő hőfokon és ideig sütöd őket” – javasolják a Tudatos Vásárlók. A teszt részletes eredménye (előfizetés ellenében) itt érhető el.
Miért kell fizetni az eredményért?
A tesztet a közhasznú nonprofit civil szervezetként működő Tudatos Vásárlók Egyesülete végezte, amely 2015 óta tagja a havonta több mint 50 millió fogyasztó döntését független, kiváló minőségű laboratóriumi vizsgálatokkal segítő nemzetközi International Consumer Research&Testing (ICRT) hálózatnak. A kipróbált termékekről tudni kell, hogy azokat minden esetben anonim módon, kiskereskedőtől szerzik be. Ez azt jelenti, hogy nem tesztelnek prototípusokat, sem pedig gyártók által felajánlott ingyenes termékmintákat. A vizsgálatok mindig egy egységesen kidolgozott módszertan alapján készülnek, így a több ezer terméket egy sor szempont alapján lehet összehasonlítani, akár úgy is, ha kipróbálásuk más időpontban történik.
Apropó, és az megvan, hogy a mikróba miért nem szabad fémet tenni? Ha nem tudod, az alábbi linkre kattintva képbe kerülhetsz!
