Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Gondolkoztál már rajta, hogy miért lyukas a donut, vagyis az amerikai fánk? Itt a magyarázat!
Ha szereted az amerikai filmeket, valószínűleg számodra sem ismeretlen a jelenet, amelyben az egyenruhások éppen két pofára tömik magukba a fánkot a rendőrautóban, amikor hirtelen befut egy sürgős riasztás, ezért a maradékot félredobva beletaposnak a gázba. Vajon honnan ered az ismert sztereotípia? És egyáltalán hogy nyerte el a fánk ma ismert formáját? Az élet nagy kérdéseit boncolgató sorozatunkban erre is fényt derítünk!
Egy kis fánktörténelem
A Daily Telegraph beszámolója szerint a fánk pontos eredete a mai napig nem tisztázott, csak annyi biztos, hogy az édesség több évszázados múltra tekinthet vissza. A germán törzsek például már az ókori és középkor időkben is olajban sült tésztagolyókat fogyasztottak a téli napfordulókor tartott jul ünnep részeként. Ezek lehettek a modern fánkok előhírnökei, amiket később holland telepesek vittek magukkal az Újvilágba.
A amerikai fánk születése állítólag Hanson Crockett Gregory személyéhez kötődik, aki 1847-ben találta fel a közepén lévő lyukat, amikor 16 évesen egy kereskedőhajón szolgált. A későbbi hajóskapitány 1916-ban, a The Washington Postnak adott interjújában idézte fel, hogy édesanyja mindig egy doboz sütemény kíséretében bocsátotta útra.
Az édességet akkor még nem fánknak hívták, ahogy a formája is teljesen más volt. Vagy rombuszalakúra vágták, vagy hosszú csíkokra szelték, félbehajtották, majd összecsavarták. A bökkenő csak az volt, hogy a fánk belseje gyakran nyers maradt, ráadásul rengeteg zsírt szívott fel, így nehezen lehetett megemészteni. Ez pedig a fiút is érzékenyen érintette.
Nincs köze a kormánykerékhez
A lyukas fánk eredetéhez több legenda is fűződik. Az egyik szerint Gregory hajója 1847. június 22-én hatalmas viharba került, melynek következtében a kormánykerék egyik küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit ebben a formában már sikerült tökéletesre sütni. Persze a valóságban nem egészen ez történt, a férfi állítólag ezért is döntött úgy, hogy kiáll a nyilvánosság elé és elmondja saját verzióját. Az első fánkrecept egyébként valamivel korábban, 1809-ben látott napvilágot egy szakácskönyvben.
Gregory egy alkalommal éppen kedvenc édességét fogyasztotta a fedélzeten, amikor töprengeni kezdett, miként is lehetne még javítani rajta. Több sikertelen kísérlet után végül eljutott odáig, hogy letekerte a hajó borstartójának fedelét, majd azzal vágott lyukat a fánk közepébe. Az ő szavaival élve, az „elsőt, amit halandó szemek láttak”. A hajóskapitány hasonló szerénységgel értékelte az eredményt is:
Nos, uram, az volt a legfinomabb fánk, amit valaha kóstoltam.
Kijelentésével azonban nem is túlozhatott olyat nagyot. Maine államban, ahol Gregoryék éltek, gyorsan híre ment a tökéletesre süthető lyukas fánknak – amit az édesanya a fia kereskedelmi hajóin behozott fahéjjal és citrommal bolondított meg –, majd egész Amerikában népszerű lett.
Mire Gregory kapitány 1921-ben életét vesztette, egy Adolph Levitt névre hallgató orosz bevándorló feltalálta az automata fánkkészítő gépet is. Ennek hatására az Egyesült Államokban gombamódra kezdtek szaporodni a fánkot árusító láncok, majd az 1930-as években Ausztráliát is meghódították. A többi már történelem.
Miért szeretik annyira a rendőrök?
Ennek nagyon egyszerű oka van. Miközben az ételválaszték régiónként változó lehet, addig a kávét is árusító fánküzletek szinte minden sarkon megtalálhatók az amerikai nagyvárosokban – főleg New Yorkban –, és gyakran éjjel-nappal nyitva tartanak, gyors és olcsó energialöketet kínálva a törvény őrei számára. Így aztán, ha befut egy riasztás, a rendőrök különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül hajíthatják ki fánkjukat az ablakon.
