Így zajlik a saját márkás termékek minőségellenőrzése

Olvasási idő kb. 7 perc

Mindig is tudni akartad, milyen próbákat kell kiállnia egy szupermarketes élelmiszernek, mielőtt forgalomba kerül? Itt az alkalom, hogy betekints a kulisszák mögé!

Amikor meghívott minket a Lidl, hogy nézzük meg, mi történik egy profi termékteszten, laboratóriumi körülmények között, kapva kaptunk az alkalmon, hiszen mi is rendszeresen tartunk élelmiszer-kóstolókat, hogy felkutassuk számodra a bolti kínálat kiemelkedő darabjait. Látogatásunk érdekes tanulságokkal szolgált. Kiderült például, hogy az ár általában tényleg tükrözi a minőséget, valamint az is, hogy egy termék megítélését akár a csomagolás vagy a tányér színe is befolyásolhatja.

Hogy ellenőrzik a termékeket?

A Lidl Magyarországnál elég komolyan veszik, hogy vásárlóikat csakis élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan, kiváló minőségű termékekkel szolgálják ki, ezért a vállalat folyamatosan fejleszti minőségirányítási rendszerét. A rendszer legfőbb pillérei a következők:

  • termékvizsgálatok
  • termékkóstolások
  • beszállítói auditok
  • vásárlói visszajelzések kezelése
  • a termékek jelölés-ellenőrzése
  • minőségfejlesztés
  • kockázatkezelés
  • hatósági kapcsolattartás

A cég különösen nagy figyelmet fordít a beszállítók felügyeletére, akikkel szemben szerződésben foglalt elvárás, hogy a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási szabványok alapján működjenek.

A helyiség, ahol az érzékszervi vizsgálat zajlik
A helyiség, ahol az érzékszervi vizsgálat zajlikRuzsovics Dorina / Dívány

Milyen esetekben tesztelnek?

Tőzsér Judit vállalati kommunikációs vezető a Dívány kérdésére elmondta, az új termékeket bevezetésük előtt vakteszten vetik össze a konkurensek hasonló áruival, illetve figyelemmel kísérik a kínálat meglévő darabjait is. A már piacon lévő termékek esetében

az elmúlt évben tervezetten és szúrópróbaszerűen közel 900 érzékszervi tesztet végezett a Lidl Magyarország,

melyek egy részét független akkreditált laboratóriummal végeztetett, míg a többi esetben házon belüli érzékszervi vizsgálat történt.

A kommunikációs vezető hozzátette, a belső teszteken a beszerzési és a minőségbiztosítási osztályokon dolgozó kollégák vesznek részt, akik a termékek meghatározó jellemzőit értékelik.

Mi kell ahhoz, hogy korrekt legyen az eredmény?

Annak érdekében, hogy a vizsgálatokon a lehető legmegbízhatóbb eredmények szülessenek, három alapvető feltételnek kell teljesülnie.

1. Környezeti feltételek – a minta előkészítése

Az első alapfeltétel, hogy a teszt kontrollált körülmények között történjen, ide értve a megvilágítást, a hátteret, a bemutatott termékek (azonos!) hőfokát, sőt még a tányér vagy pohár megválasztását is.

A tálalásnál a legapróbb részletekre is figyelnek
A tálalásnál a legapróbb részletekre is figyelnekRuzsovics Dorina / Dívány

2. Résztvevők – fogyasztók

Fontos, hogy a tesztelésben olyanok vegyenek részt, akik rendszeresen fogyasztják az adott terméktípust. Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a résztvevők eltérő érzékszervi képességekkel rendelkeznek, ami az anatómiai adottságokból, így az ízlelőszemölcsök különbözőségéből is adódhat.

Ennyit számítanak a színek

Az emberi érzékszervek nem egymástól függetlenül működnek, hanem kölcsönhatásban vannak egymással, ami a teszt eredményére is kihatással lehet.

  • Bizonyos ételek és italok ismertetőjegyeinek felismerhetősége erősen csökken, ha szaglásunk valamilyen okból korlátozott. Ez bizonyíték arra is, hogy miért nem érezzük rendesen az ételek és italok ízét, ha náthásak vagyunk.
  •  A szín vagy a külső megjelenés jelentősen befolyásolja értékítéletünket, minőséggel kapcsolatos megítélésünket. A kék és sárga színekhez például lágyabb ízhatást társítanak a fogyasztók, a sötétebb csomagolóanyagtól pedig intenzívebb ízt és aromát várnak.
  • A stimulációs vagy úgynevezett elvárási hibák (a csomagolás vagy termékhez kapcsolódó olyan információ, mely nem nélkülözhetetlen az értékeléshez) szintén befolyásolhatják a bírálót.

3. Módszer

Alapvető kritérium, hogy a teszten hasonló minőségű kategóriájú termékeket hasonlítsanak össze, de éppen ilyen lényeges a mennyiségük is, egy csoport ugyanis legfeljebb hat mintát értékelhet. Ha ennél több a termék, hosszabb pihenőidőt kell beiktatni. Az objektív bírálathoz mindezeken túl kísérleti terv, egyöntetűen értelmezett skálahasználat és a megfelelő kiértékelés is szükséges.

A számítógépes rendszer pillanatok alatt kiértékeli az eredményt
A számítógépes rendszer pillanatok alatt kiértékeli az eredménytRuzsovics Dorina / Dívány

Hogy zajlik a teszt?

A Dívány a Campden BRI Magyarországnál vendégeskedve kóstolt bele a laboratóriumi érzékszervi vizsgálat folyamatába. Hasonló próbán esnek át a saját márkás termékek is, azzal a különbséggel, hogy

a kóstoló személyek száma jelentősen magasabb a statisztikailag megbízható eredmény érdekében,

valamint a tesztelt termékjellemzők száma is több a bemutatóhoz képest.

A próba keretében három termékcsoportot – virsliket, pisztáciákat és szaloncukrokat – volt szerencsénk végigkóstolni, melyeket a többi résztvevőtől elszeparált fülkében, egy számítógép segítségével kellett értékelnünk az elején lefektetett bírálati szempontok alapján.

Kóstolás közben kenyérrel és vízzel közömbösítettük az ízeket
Kóstolás közben kenyérrel és vízzel közömbösítettük az ízeketRuzsovics Dorina / Dívány

Csakúgy, mint a Dívány próbáinál, a módszer itt is a vakteszt volt. Anélkül, hogy ismertük volna származási helyüket és gyártójukat, az ugyanolyan hőfokú, ugyanolyan tányérokra tálalt mintákat előbb alaposan megnéztük magunknak, majd két falat között az ízüket kenyérrel és vízzel semlegesítve sorban végigkóstoltuk. A virsliknél például eléggé érezhető volt az alacsonyabb minőség (és ár), így a papírforma érvényesült. A villámgyors számítógépes összesítés után kiderült, hogy a magasabb hústartalmú termékek győztek.

A próba után lehullt a lepel a termékekről
A próba után lehullt a lepel a termékekrőlRuzsovics Dorina / Dívány

A pisztáciáknál egy kicsit más megközelítéssel találkoztunk. A termékeket a kedveltségi skála mellett pozitív és negatív termékjellemzőkkel kellett körbeírnunk, hogy teljesebb képet kaphassunk tulajdonságaikról. Itt a legtöbben a ropogósságot, a pisztácia íz és szemek méretét értékelték pozitívumként, míg a negatívumok között a szín, a méret egyenletessége és a sós íz aratott.

Pisztáciára szaloncukrot? Ízlelőbimbóink ezt is túlélték
Pisztáciára szaloncukrot? Ízlelőbimbóink ezt is túléltékRuzsovics Dorina / Dívány

A szaloncukroknál – melyek lédig változatok voltak – ezzel szemben a gyümölcsös íz kedveltségét és intenzitását, az étcsokoládés íz megfelelőségét és az összbenyomást értékeltük, ami rávilágított: nagyon nem mindegy, hogy étbevonó vagy igazi csokoládé kerül-e egy termékbe. Igen, jól sejted. Az utóbbival készülő termékek érezhetően finomabbnak bizonyultak.

Befolyásol valamit az eredmény?

Naná! Az eredmény elsősorban arra enged következtetni, hogy egy termék mennyire kedvelt a konkurensekhez képest, ami támpontot adhat a szakembereknek, hogy szükség esetén finomítsanak rajta. A terméktesztek eredménye rendkívül fontos a vállalat számára, így ezek alapján

a termék kifogásolt tulajdonságait fejlesztik vagy módosítják.

Maradtak benned kérdések? Akkor olvasd el alábbi cikkünket is, melyből további érdekességeket tudhatsz meg a saját márkás termékek által bejárt útról.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek