Ha már félórája ültök háborítatlanul, békességben és üres gyomorral, lehet hogy ideje továbbállni.
A késésben lévő ételek esetén eljön azért az a pont, amikor már a legmorcosabb pincérek sem vehetik rossz néven, ha az italok kifizetését és a távozást választja valaki. A Takeout amúgy meglehetősen morózus pincérnője szerint úgy 30-45 perc várakozás után ajánlott lelépni.
Remélhetőleg ki is fizetik
Ha nincs késésben az ember, nehéz persze kikeveredni a bizonytalan „ha már eddig vártunk...” jellegű félmondatokkal fémjelzett, végtelen útvesztőből. A pincérnő szerint amúgy nagyjából fél óra magány után jön el az a pillanat, amikortól már indokoltnak tekinthető a távozás. Legalábbis akkor, ha egyetlen bocsánatkérés vagy kiegészítő információ sem érkezett eközben a kiszolgáló személyzet részéről.
Ebben az esetben tulajdonképpen az italok árának hátrahagyása és a csendes távozás is elmegy, bár eggyel konstruktívabb magatartás jelezni valakinek a késést. Ez egyrészt az akadozó kiszolgálás hibáinak kijavítására is lehetőséget ad, másrészt pedig az italok árának elengedésére vagy valamilyen jövőbeli kedvezmény felajánlására is megadjuk így az esélyt az étteremnek.
Beleállt valakibe egy villa, összeomlott a séf stb.
Előfordul persze, hogy valamilyen kisebb-nagyobb konyhai zavar okán késések lépnek fel, ebben az esetben azonban elvárható a személyzet részéről, hogy időben tájékoztassák a vendéget a történtekről. Ha időszűkében van valaki, legegyszerűbb tárgyilagosan jelezni, meddig érnek rá a problémák orvoslásával és az ételek szervírozásával. Azok a háborús sebek, ugye…
í
