Mit okozott a tojásbotrány a konyhákban?

Emlékszel még a fipronillal szennyezett tojásokra? A fogyasztóvédők annak jártak utána, hogy a botrány mennyire rémisztett el minket a vásárlástól.

A teljes európai, így a magyar piacot is érintő tojásbotrány miatt a magyarok tizede eszik kevesebb tojást a többség viszont kitart mellette - ez áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal friss felmérésében, amelyet a március végén megjelenő Élelmiszervizsgálati Közleményekben című szaklapban publikálnak, de a Dívány már megkapta az eredményeket, így most ismertetjük azokat.

Mi a fipronil?

A vízben kismértékben oldódó, fehér por formájú, penészre emlékeztető szagú, úgynevezett amino-pirazol-karbonitril vegyület. A hivatalos neve a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség (IUPAC) szerint: "5-amino-1-[2,6-dichloro-4-(trifluoromethyl)phenyl]-4-(trifluoromethylsulfinyl)pyrazole-3-carbonitrile)". A mezőgazdasági termelésben elsősorban a növényeken és a baromfikon megjelenő élősködők ellen használják, de az állatokon és az emberen élősködő rovarok, valamint hangyák, csótányok, kullancsok, termeszek, lepkék, gyökérférgek ellen is működik. A fipronil ugyanakkor veszélyes, mert az idegrendszerben az izmok görcsös állapotához vezethet, ami súlyos esetben halálhoz vezethet. Arról nem beszélve, hogy hosszabb idejű fipronilkitettség esetén rákkeltő vegyületnek tekinthető.

Tavaly nagy port kavart Hollandiából indult, úgynevezett fipronilos tojásbotrány. (Erről itt írtunk tavaly.) A rovarölő szerként használt fipronil amellett, hogy az emberre is veszélyes hazavágta az európai tojáspiacot. A fipronil elleni hatósági döntések eredményeként Európa-szerte le kellett ölni rengeteg baromfit és a boltokból a szennyezettség miatt sok tojást kellett visszahívni és semmisíteni. Így hiány lépett fel, ez pedig tojásdrágulást hozott, Magyarországon tavaly 40-50 százalékos volt az áremelkedés. Azt azonban a hatósági lépésekkel sikerült meggátolni, hogy fipronilos tojások a vásárlók egészségét károsítsa.

Ki, hogy döntött?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy 1000 fős felmérést készített arról, hogy a tojásbotrány milyen hatással volt a magyar tojásfogyasztási szokásokra. Bár a végeredményt az Élelmiszervizsgálati Közlemények című megjelenés alatt álló szaklap - március végén megjelenő számában publikálják, de azokat a Dívány megkapta.

MG 6470
Németh Sz. Péter / Dívány

Kiderült, hogy a válaszadók 86 százaléka, azaz lényegében tízből kilenc vásárló nem változtatott a korábbi tojásfogyasztási szokásain a botrány hatására. Ezzel szemben tízből egy vásárló - egész pontosan a megkérdezettek 8,6 százaléka - döntött úgy, hogy visszafogja a tojásfogyasztást. Mindössze 1 százalék vette ki az étrendjéből a tojást. A válaszadók közel 4 százaléka egyébként sosem fogyasztott tojást.

Te parázol a tojástól?

A felmérés a tojástartalmú élelmiszerekre is kitért. A többség, tízből hatan maradt a régi forgatókönyvnél, azaz nem változtatott a vásárlási szokásain a botrány miatt. A válaszadók 12 százaléka azért nem változtatott a korábbi szokásain, mert szerintük a tojástartalmú élelmiszerben csak elenyésző mennyiségben lehet fipronil, 10 százalékuk pedig már a botrány kirobbanása előtt sem vásárolt tojástartalmú élelmiszereket. Ugyanakkor viszonylag magas, összesen közel 10 százalékos azoknak az aránya, akik a botrány óta sokkal kevesebb tojástartalmú élelmiszert fogyasztanak, szintén közel 10 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem vásárolnak ilyen termékeket.

MG 6568
Németh Sz. Péter / Dívány

További részleteket az ügyről a március végén megjelenő Élelmiszervizsgálati Közleményekben vagy a laboratorium.hu cikkében olvashat.

Oszd meg másokkal is!
Mustra