Lehet, hogy az Áfát vissza tudja igényelni, de a garanciális ügyintézése nagyjából reménytelenné válik.
Hogy fogyasztóként milyen lehetőségei vannak a jótállás vagy garancia érvényesítésére, arról már többször is írtunk, de mi van akkor ha tönkremegy a céges telefon vagy a laptop? Megéri azzal trükközni a vásárlásnál, hogy ismerős vagy saját cég részére vesz műszaki cikket, csak hogy ezzel csökkenjenek a költségei? Röviden és tömören a válasz: nem. A miértek pedig a következők.
Eleve csak munkaeszközt vehetne céges számlára
Ha nem kizárólag munkára használja, és szigorúan vesszük a törvényt, akkor eleve bűncselekményt követ el, ha a céges laptopon játszanak a gyerekek, ha nem munkaeszközként használja a telefont, vagy éppen céges számlára vesz fényképezőgépet a családi nyaralásos fotókhoz. Nyilván nem fog lecsapni önre a TEK, ha ilyen előfordul, de azért jó ha tudja, hogy elvileg éppen nagyon veszélyesen él, mikor például vesz egy új laptopot, visszaigényli az Áfát, a gépet meg aztán odaadja családtagjának használatra, aki nem a cég ügyes-bajos dolgait intézi rajta, hanem minden mást.
A garanciát is bukja
A másik probléma már korántsem ennyire morális és sokkal nagyobb bosszúságot tud az orra alá törni: a garancia kérdése. Ilyen esetekben ugyanis a jótállás és a garanciális jogok érvényesítése sokkal komolyabb és összetettebb feladat, mintha magánszemélyként vásárol egy terméket. Ráadásul mindez akkor is igaz, ha egyéni vállalkozóként veszi meg a terméket, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy az Áfa visszaigénylése megéri.
Ha cégként vásárol, akkor csak kellékszavatosság védi, a jótállás nem. Jótállásnak hívjuk azt az időszakot, amíg a kereskedő vagy vállalkozó vállalja, hogy a szerződést hibátlanul teljesíti, vagyis a termék kifogástalanul működni fog. Kötelező jótállás nem minden termékre vonatkozik, csak amiket a jogszabály felsorol. Ez alatt az időszak alatt a vállalkozásnak vagy a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a meghibásodást nem a termék minőségbeli hibája okozza. Nos, ezt el is felejtheti, ha cégként vásárol, ugyanis csak természetes személyekre vonatkozik a jogszabály. Az eladó persze dönthet úgy, hogy cégek részére is vállal jótállást, de miért tenné, ha erre semmi sem kötelezi?
Ezzel szemben a kellékszavatosságnál a helyzet megfordul: ilyenkor a vevőt terheli a bizonyítás, hogy a termék nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak – ez pedig idő, pénz és hosszadalmas hercehurca. Vagyis ha a telefonja vagy a laptopja idő előtt felmondja a szolgálatot, magánszemélyeknek javítják ugyanazt a problémát, amit a cégeknek nem. Természetesen nem lehetetlen ennek ellenére sem a bizonyítás, és ha sikerrel jár, ugyanúgy igényelhetik a cégek is cserét vagy a javítást, csak hát mire eljut eddig, valószínűleg már többszörösen megbánta, hogy az Áfát választotta a jótállás helyett.
Persze alaphelyzetben egy termék valóban kibírja addig, amíg a garancia érvényes rá, vagyis vásárláskor senki nem készül arra, hogy garanciális javítgatásra hordja kéthetente, de ami elromolhat, az az esetek többségében el is romlik. Ha szerencséje van, csak akkor, amikor már egyébként is lecserélné, de ha hamarabb, akkor bánhatja, hogy mégsem magánszemélyként vásárolt.
A 14 napos vásárlástól való elállást is bukja
Nemcsak a garanciát bukja, de azt a lehetőségét is, hogy mindenfajta különösebb indoklás nélkül elállhat az online vásárlástól 14 napon belül. Ha kiderül, hogy a céges számlára vásárolt telefon mégis túl nagy, vagy az internetről rendelt céges cipő szorítja, akkor nem tud tenni semmit. Erre viszont alig néhány internetes kereskedő hívja fel a figyelmet, vagyis sokan már csak akkor szembesülnek vele, amikor próbálják intézni a jótállást.
