Ebben az alternatív valóságban az Áfész a Tesco

Olvasási idő kb. 2 perc

Ön is beugrik még hazafelé a közértbe? Szokott leszállni a metróról a Felszab téren? Ha igen, ön is időutazó, ahogy Horváth Zsolt régi-új logói.

Az idő mindent megszépít, szívesen nosztalgiázunk például a szocializmusból ránk maradt reklámokat nézegetve, amiket ugye nem lehet megunni, de nem véletlenül kaptak külön kiállítást a kártyanaptárak és kalendáriumok vagy a játékok sem, és a Fortepan képeit is szívesen böngésszük. Persze a múltidézésnek más módja is van: belegondolt már például, hogy mi lenne, ha a régi, azóta már nagyrészt letűnt márkák és az új "kedvencek" helyet cserélnének? Nem? Horváth Zsolt szerencsére igen.

A facebookos galériát böngészve feltűnhet, hogy ezek még tavaly készültek, de valami oknál fogva, csak most haraptak rá a netezők. Velünk is csak most jött szembe a Logo Timemachine nevű projekt, de ha már így alakult, megkérdeztük az alkotót, honnan is jött az ötlet.

"Folyamatosan hallgatózok az utcán, és már elég rég megfigyeltem, hogy az emberek még mindig ABC-be, közértbe és más olyan helyekre mennek (legalábbis ezt mondják), amelyek már évtizedek óta nincsenek. Nem mellesleg én is mondok olyanokat, hogy Felszab tér vagy Moszkva tér. Ennek tetejébe még grafikával és képszerkesztéssel foglalkozom békeidőben. És az elég gyakran foglalkoztat, hogy valahogy itt nehezen felejtődnek el dolgok, félig itt maradnak, vagy maradódnak inkább (így passzívan). Van ez a mi alternatív valóságunk, ahol meg tudunk feleltetni dolgokat egymással a jelenvalóban. Azt hiszem az idő, a változás amúgy átlagnál vehemensebben érdekel" - válaszolt Horváth Zsolt.

"Elkészítettem néhány logóváltozatot, és mivel szórakoztatott, jöttek az újabb ötletek, egyszer pedig azon kaptam magam, hogy csináltam ötvenvalahányat" - tette hozzá az alkotó, aki ezért az idő mellett más változókkal is dolgozott, így találkozott például a Motörhead és a Piramis, valamint a Szomszédok és Dallas.

Galéria ikon

10

Galéria: Így lett a Tescóból Áfész, a Niveából pedig Fabulon
Fotó: logo_timemachine / Horváth Zsolt/Facebook

És milyen volt a fogadtatás? "A visszajelzések alapján sokféleképpen viszonyulnak a logókhoz az emberek: zömében nettó nosztalgia a reakció, de van, aki egyéb rétegeit is látja, az időt, a jelenhez, múlthoz, a változáshoz való viszonyainkat. Tetszik, hogy ilyen is van" - írta Horváth Zsolt, aki szerint nincs nagybetűs megfejtés. "Ha van, azt én sem tudom. Amikor kész voltam a sorozattal, azt éreztem, hogy van az egészben valami keserédes. A keserédes meg elég faramuci íz, szeretem." 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.