Mégsem olyan egyszerű becuccolni egy lakókonténerbe?

Zanza!

Még az év első felében jártunk utána annak, hogy mégis mire jók, mennyire gazdaságosak és mennyibe kerülnek az újrahasznosított szállítási konténerek. Vannak azonban olyan szkeptikus építészek, akik szerint ezek a mozgatható otthonok egyáltalán nincsenek rendben, cseppet sem nevezhetjük őket hosszú életűnek vagy költséghatékonynak.

„Körülbelül tíz éves korom óta vagyok kapcsolatban a tengeri konténerekkel, ekkor vágott bele apám ebbe a bizniszbe. Ők az Egyesült Államokban és Kanadában készítették az akkor valóban drágának számító tartályokat, amikről nehéz lett volna elhinni, hogy élhetőek. Ehhez képest nemrég láttam egy fotót néhány afrikai konténerházról, amelynek ablaka és ajtaja is volt.”- mondja a treehugger.com kritikusaként ismert Lloyd Alter , aki szerint hosszú távon egyáltalán nem fenntartható ez a fajta életforma.

„Az egyetemi évek alatt terveztünk olyan ideiglenes használatra kialakított nyári tábort, amihez konténer lapokat vettünk igénybe. Emberi szemmel nézve pocsék méretekkel bírt, és mivel tíz éven keresztül a nyílt tengeren utaztatták, ezért komolyan ipari jellege volt, a padlót rovarirtó szerekkel és a festékkel is le kellett kezelnünk. Lehet, hogy rosszul tettem, hogy nem ragadtam le a tartályoknál, de később éltem moduláris elemekből készült könnyűszerkezetes házban és kapszula lakásban is, még azok is felemelőbbek voltak a konténernél." - emlékezik vissza.

Fotó: OpenScope Studio

"Alapvetően nem a házzal, a technológiával vagy annak hiányával van a probléma. Miután jó pár zavaros kialakítású konténert láttam már, felmerült bennem a kérdés, hogy vajon van e értelme ezeknek a lakókonténereknek? A kérdést feltettem egy másik építésznek, az OpenScope Studio tervezőjének, Mark Hogannek is, aki éppen egy ilyen jellegű pályázaton dolgozott és megosztotta velem tapasztalatait" - mondja Alter.

Hogan szerint egyáltalán nem ésszerű választás lakássá varázsolni az eredetileg építési területre vagy gyári környezetbe tervezett konténereket: " A lakhatásnak általánosságban véve nincsenek technológiai hátulütői. A világ legtöbb részén a helyi klímához igazodnak az emberek, mikor élőhelyválasztásról van szó. Vannak azonban olyan helyzetek, mikor az anyagi lehetőségek vagy a természeti katasztrófák nem teszik lehetővé a helyénvaló építkezési formákat, ebben az esetben előre gyártott elemekből vagyunk hajlandóak dolgozni, de akkor sem konténerekkel. Itt jegyezném meg, hogy tisztában vagyok vele, hogy mekkora találmány a szállítási konténer, hiszen ennek az igencsak szűk doboznak köszönhető, hogy ilyen olajozottan jutnak el a szállítmányok egyik helyről a másikra és olyan egyszerűen átpakolhatóak a hajóról a teherautóra vagy vonatra." - mondja.

Fotó: Ganti + Associates

Lakás esetén azonban óriási problémát jelent többek között a konténerek szigetelése és a szerkezet kialakítása. A konténerek ugyanis úgy pakolhatóak egymásra, mint a Lego kockák, simán rétegezhetjük őket akár egymásra merőlegesen is. Struktúrálisan azonban elférne még benne egy duplikált betonacél megerősítés, mivel ezeknek a tartályoknak a könnyű acélszerkezete például igencsak könnyen behorpadhat, főleg ha járunk rajta. Ha pedig ajtót vagy ablakot is szeretnénk a konténer oldalaiba vágni, akkor annak az egész könnyűszerkezete összedőlhet, így meg kell azt erősíteni valamivel. Ennek az egyetlen módja,ha betonvas elemet építünk be. Ez az eljárás viszont igencsak drága mulatság.- írja a treehugger.com.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

És akkor még a közmű és mechanikai rendszerekről nem is beszéltünk. Egy nagyobb épület esetén rengeteg helyen kell közművesíteni. Az említett szigetelési problémák mellett egy strapabíró, fűtésre és hűtésre is alkalmas épületgépészeti rendszert kell kiépíteni, ami szintén nem olcsó mulatság. A hűtési rendszer nélkül viszont egy halálos csapda az egész. A nehéz helyzetekre is fel kell készülni, ezért érdemes olyan passzív stratégiákban is gondolkodni, mint a hőtároló. Szakemberek szerint az az ideális, ha nagy a hőtároló tömege egy háznak. Végül ne feledkezzünk el alacsony belmagasságról sem, mivel még a nagy kocka konténereknek is csak 2.9 méter a teljes külső magassága, így minden közüzemi beavatkozással és csatornázási feladattal ebből a magasságból veszünk el.

Gyakran felmerül az újrahasznosítás kérdése is, mivel ezeket a konténereket állítólag illik környezetvédelmi szempontból fenntartható anyagokból felturbózni. Viszont mikor két szállítási tartályt egybeolvasztanak és acéllal megerősítenek, azzal legalább annyi erőforrást pazarolnak el, mint egy emeletes épületet húznának fel. Az építész szerint építeni valószínűleg gyorsabb és olcsóbb, mint hegesztővel összetákolni egy ilyen dobozt. Gondoljon csak bele, viszonylag képzetlen emberek is kitudnak már festeni egy szobát akár egy nap leforgása alatt, míg a használt konténer megvásárlásához darut kell bérelni és akkor még a koránt sem veszélytelen hegesztésről egy szót sem ejtettünk.

Blogmustra