Áll a bál a Velemi Alkotóház körül

Olvasási idő kb. 2 perc

Az elmúlt évben többször is gazdát cserélt, aminek az lett a vége, hogy benőtte a gaz és düledezik. Az önkormányzat segítene, de tehetetlen.

A Vas megyében található Velemi Alkotóház az elmúlt években többször is gazdát cserélt papíron, amelynek a végeredménye az lett, hogy az épület elhagyatott, gazos és düledező lett. A Nyugat.hu járt utána a történetnek, hogy megtudják: vajon mi kell ahhoz, hogy újra fénykorát élhesse az épületegyüttes. Kiderült: értéktől függően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy a Kormány hatáskörébe tartozik a döntés.

A Nyugat.hu fotóin is látszik, hogy az Alkotóház áldatlan állapotokat él meg és kicsit sem látszanak a Velemi Stúdió négy évtizedes fáradozásainak a nyomai – például a turistaház sem fogad már csoportokat és nyári táborokat sem szerveznek oda. A bürokráciának köszönhetően tulajdonosváltások sora zajlott le az elmúlt években, ezt dióhéjban összefoglaljuk:

  • 1975-ben a Velemi Alkotóháznak három gazdája volt: a tulajdonos, a Vas megyei Önkormányzat és a kezelő (MMIK).
  • 2012. januárjától a megye elvesztette az ingatlanait, az állam vette kezelésbe őket – jelen esetben a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ (dr. Huszár Lilla vezetésével).
  • 2013. március 31-én az intézményfenntartó központ megszűnt, jogutódja pedig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) lett (dr. Huszár Lilla vezetésével) – ide olvasztották be.

Hivatalosan tehát a velemi ingatlanegyüttes tulajdonos a magyar állam, kezelője a SZFGY, használója pedig a Velemi Stúdió maradt.

Áldatlan állapotok. Kattintson a többi fotóért!
Fotó: Vagvolgyi Balint / Nyugat.hu - Olvasói fotó

Az önkormányzat válaszra vár

Mindeközben a Velemi Önkormányzat 2013 novemberében ügydöntő népszavazást kezdeményezett, ahol mind az Avar Szálló és a Stirling-villa ingyenes önkormányzati tulajdonba történő áthelyezési kérelméről, mind a Gesztenyeünnep megrendezéséről döntöttek – mindkettő kérdés esetében az igenek nyertek. Bár azóta másfél év eltelt, Szél Józsefné polgármestertől megtudták, hogy a helyzet változatlan. Hiába igényelték meg az épületek önkormányzati tulajdonba történő átvételét, kormányhatározat nem született arról. Szél úgy tudja, az alkotóházról lemond majd az állam, a szállóról viszont nem.

Reményeik szerint nyárra rendeződik a helyzet és nekiállhatnak a felújításnak. Adódik viszont a kérdés, hogy a fenntartással nem lesznek-e gondok: a polgármester asszony szerint a mostani állapotnál azért csak jobb lehet.

A Nyugat.hu megkereste a SZGYF vezetőjét, dr. Huszár Lillát is, a válaszból pedig kiderül, hogy ki miért felel és az is, hogy értéktől függően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy a Kormány hatáskörébe tartozik az ingatlan elidegenítésével kapcsolatos döntés.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.