Kivonták a forgalomból a Greenpeace által kifogásolt paprikát

Olvasási idő kb. 2 perc

Naná, hogy növényvédő szer volt benne! Mondjuk nem annyi, hogy bármi baja lehetne tőle, de akkor is!

Megvannak az első eredményei a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumában vizsgált, a Greenpeace vizsgálatában kifogásolt paprika tétel termelőjénél vett hatósági mintáknak.

A Greenpeace részére kiadott eredményközlés és a hatóságnak tett bejelentés között jelentős idő, 18 nap telt el, ennek ellenére az ezt követő, szakmailag és jogilag is megalapozott hatósági vizsgálat és mintavétel  az egyik hatóanyag esetében eredményes volt - áll a hivatalos közleményben. A klórfenapír jelenlétét az egyes mintákban 0,03, 0,047 és 0,062 mg/kg mennyiségben mutatta ki a laboratórium akkreditált vizsgálata. A diklórfoszt azonban már nem lehetett kimutatni, ami az anyag viszonylag gyors bomlásdinamikájával is magyarázható, így a hatóanyag esetleges alkalmazását utólag már sem kizárni, sem megerősíteni nem lehet.

A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, elrendelte az érintett paprika tételek forgalomból történő kivonását és megindította a hatósági eljárást, olvasható a NÉBIH honlapján. A fogyasztók szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a felhasznált szer toxikológiai tulajdonságai alapján a vásárlókhoz került és esetleg már elfogyasztott paprika nem tartalmazott annyi hatóanyagot, ami miatt az egészségkárosodás veszélye fennállna.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace Magyarország

Hogy pontosan mekkora mennyiségről van szó, a hatóság jelenleg is vizsgálja. Az érintett, nem engedélyezett növényvédő szert használó termelő akár több tízmillió forintos bírságra számíthat. A termék, illetve a termelő azonosító adatai elérhetők a NÉBIH honlapján található jogsértések listáján

A klórfenapír

A klórfenapír az EU-ban növényvédő szerként nem engedélyezett hatóanyag. Paprikára a határérték 0,01 mg/kg, ami a vonatkozó rendeletben az analitikai módszer kimutatási határaként jelzett. A klórfenapír a szervezetben nem halmozódik fel. A hosszútávú vizsgálatok alapján a hatóanyag nem karcinogén, nem genotoxikus és nem toxikus a reprodukcióra vagy az utódok fejlődésére. A különböző növényvédő szer hatóanyag maradékokra az élelmiszerekkel biztonságosan elfogyaszthatónak tartott mennyiséget állapítanak meg nemzetközi értékelő testületek. Ezt a mennyiséget az állatkísérletekben még semmilyen megfigyelhető elváltozást nem okozó dózisból számítják.

Az egyszeri/egy nap alatti bevitel egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásának megítélésére az ún. akut referencia dózis (ARfD) szolgál alapul, amely mennyiség elfogyasztása még nem jelent akut kockázatot. A hosszú távú bevitelből eredő kockázat megítélésére az elfogadható/ megengedhető napi beviteli érték (az ún. ADI) az irányadó, amely megmutatja, hogy ilyen mennyiségben, naponta, egy életen át történő bevitel esetén még nem kell egészségi kockázattal számolnunk. A klórfenapír hatóanyag esetén az ADI és ARfD dózis értéke: 0,015 mg/ttkg/nap.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.