Nem fog beleragadni a finn dizájner legújabb, rizzsel kitömött székébe, amit számtalan variációban kedve szerint alakíthat.
Óriási, laprágóra emlékeztető bútorral rukkolt elő a Royal College of Art egykori hallgatója, Kirsi Enkovaara, aki rizzsel töltötte meg hat méter hosszú, bordás anyaggal bevont székét. A Helsinkiben született dizájner úgy tervezte meg a rugalmas szerkezetű, számtalan variációban csavarható és hajtható ülő- és fekvőalkalmatosságot, hogy használóit az arra ösztönözze, hogy átértékeljék, hogyan és milyen pózban ülnek általában – írja a „The Body” (A Test) című tárgyról az anothermag.com. A lap lelkes szerkesztője pár kérdést is feltett a 31 éves, jelenleg Londonban élő művésznek. Olvassa el és szavazzon: menő a rágógumi szék, vagy cikinek találja, és attól tart, hogy véletlenül beleragad?
Hogyan jellemeznéd a munkádat?
A terveim a valóság és a képzelet határán mozognak. Ezekkel általában a „Mi lenne ha” kérdésre keresem a választ. Mi lenne,ha úgy ülhetnénk, ahogy szeretnénk? Mi lenne, ha minden használati tárgy bomlandó lenne? Szeretem azokat az embereket, akikkel valamilyen interakció vagy szakmai kapcsolat révén elbeszélgethetek a terveimről. Szeretem a puha bútorokat és mindent, ami azoknak a színével, mintáival és textúrájával kapcsolatos.
Meddig tartott megalkotni a „The Bodyt”?
Az alapgondolat már egy évvel azelőtt megvolt a fejemben, mielőtt elkezdtem volna dolgozni rajta. A koncepció kidolgozása, a fejlesztéssel és a megfelelő anyagokkal való kísérletezés fél évet vett igénybe. Mikor elköteleztem magam a mostani végtermék mellett, utána nagyon hamar készen lett a prototípus is, mivel azt könnyen legyárthatónak terveztem.
Mindig is formatervező akartál lenni?
Nem olyan gyerek voltam, aki már korán tudja, hogy egy napon művész lesz. Gyerekként űrhajós, régész, később pedig tanár vagy színésznő akartam lenni. Érettségi után jelentkeztem a BA képzőművészeti szakára. Abban az időben azt szerettem volna, hogy a művészet a mindennapi élet része legyen, ezért úgy döntöttem, hogy tervezést tanulok.
Honnan merítesz ihletet?
Diákként nagyon inspiráltak a Front Design munkái, mivel nem könnyű ilyen típusú munkákat találni Finnországban. Az ő termékeik nyitották fel a szemem a tervezéssel kapcsolatban. Manapság olyan ikonjaim vannak, mint például Richard Long, Yves Klein vagy Ernesto Neto, akik mindig nagy hatással vannak a munkáimra. Egyébként az évszakokból is szoktam ihletet meríteni. A finn ember annyira közel él a természethez, hogy az évszakokat is erőteljesebben éli meg. Télen nagyon sötét van, nyáron viszont van, hogy egyáltalán nem megy le a nap. Úgy érzed, hogy nagyon is tisztában vagy a természettel és annak erejével.
Mi ihletett meg legutoljára?
Nemrég meglátogattam a nagymamámat és az ő élettársát, aki egy 85 éves feltaláló. Még mindig szenvedélyesen dolgozik, innovatív, izgalmas dolgokat hoz létre. Azt mondta, hogy mindig hitt a saját elképzeléseiben. Ez nagyon tetszett.
