Az elsősorban Franciaországban alkotó Antti Lovag 94 évet élt. Nézze meg, hogy miben volt forradalmi szerepe az elmúlt évtizedekben!
A hétvégén 94 éves korában elhunyt a magyar származású, de Franciaországban élő építész, Antti Lovag, aki magát elsősorban habitológusként tartotta számon. Lovag annak ellenére, hogy az anyja finn, az apja pedig orosz volt, magyarnak vallotta magát – írja a buborékházairól ismert tehetséges építészről a wikipédia.org.
Antti Lovag munkásságát a buborékház tervezőket nyilvántartó szervezet, a Homme et Habitat elnöke, Christian Roux is elismerte, sőt szerinte Lovagnak olyannyira forradalmi szerepe volt az építészet, valamint a technológiai vívmányok fejlődésében, hogy például a napjainkban egyre felkapottabb 3D-s nyomtatás is az ő elképzeléseire vezethető vissza.
Az organikus építészetet erősítő tervező 1920-ban született Budapesten, majd gépipari tanulmányait Svédországban folytatta, ahol hajómérnöknek tanult. 1947-ben telepedett le Franciaországban ahol építészetet hallgatott az École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on, majd egy ideig élt Törökországban és Finnországban is.
Lovag a hatvanas években kezdett el a természet ihlette formákkal kísérletezni, ezeken a projekteken olyan építészekkel működött együtt, mint például Jean-Louis Chanéac, Pascal Hausermann vagy Jacques Couelle. Céljuk az olyan életterek megteremtése volt, amelyek nemcsak természetesek, de harmóniában is vannak az emberrel és annak vágyaival, így például a házakba tervezett bútorok is követték az épületek formáját.
Legelső buborékháza a Tourette-sur-Loup területen található Maison Gaudet, ami harminc évig épült, majd 1998-ban műemlékké nyilvánították. Hasonlóképpen világhírű a Pierre Bernard megrendelésére tervezett Palais Bulles, valamint a Théoule-sur-Merben található pompás buborékház, melyet a neves divattervezőnek, Pierre Cardinnak készített 1992-ben. Lovag számos házat tervezett többek között Cannesba, Nizzába és a Cote d'Azur egyéb puccos településeire.
„Engem nem érdekel az építészet. Engem az ember és az emberi élettér érdekel” – magyarázta filozófiáját a különböző formákkal és együttesekkel bátran kísérletező Antti Lovag, aki szerint a rossz ízléssel megáldott ügyfelek és az önkormányzatoknál kialakított szigorú engedélyezési szabályok miatt az építészek gyakran különösen nehéz helyzetekbe kerülnek a tervezési folyamatok során. Ha kíváncsi a korszakalkotó építész munkásságára, ide kattintva nézheti meg a leghíresebb darabokat.
