Forradalmi varróiskola

Olvasási idő kb. 2 perc

Március 15-én hordjon saját készítésű kokárdát. Tíz perc és nagyjából hetven forint befektetéssel ön is lehet Szendrey Júlia!

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás kokárdát viselni. Rövidáru boltokban lehet kapni már kész kokárdákat, viszont nagyjából tíz perc alatt, egy teljesen kezdő is elkészítheti sajátját a hosszú hétvége előtti unalmas perceiben.

Galéria ikon

12

Galéria: Forradalmi varróiskola
Fotó: Dívány

A kokárda egyébként a francia forradalomban hódított, 1789-ben tűnt fel, majd terjedt el egész Európában és Amerikában. Ők még kalapra tűzték, egyfajta kiegészítőként, hogy ezzel mutassák ki, viselője aktívan részt vesz, vagy szimpatizál a polgári forradalommal. Magyarországon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során jelent meg először. A sztori szerint Petőfi Sándor, és Jókai Mór kapta Szendrei Júliától és Laborfalvi Rózától, akik talán francia divatlapokból merítették az ihletet, ahogyan ezt a mostani celebek is teszik, akikhez szintén közel áll a forradalmi hangulat, meg az erőteljes inspirálódás másoktól.

Az utóbbi években megoszlanak a vélemények, hogy milyen színsorrendű kokárda a helyes. A Facebookon csoportba tömörülő kokárda reformisták hirdetik azt, hogy Szendrey Júlia anno rosszul varrta meg Petőfinek adott kokárdáját, így pont fordítva, azaz a zöld színnek kellene kifelé lenni.

Hogy ki melyik oldalt támogatja, az saját döntése, mi mindenesetre megmutatjuk hogyan készítse el otthon a hagyományos kokárdát. Az általunk meglátogatott boltban 200 forintba került a nagyüzemi kokárda, ami nem egy összeg, házilag viszont még ennek is a töredékéből készülhet el a saját példány, főleg, hogy még a legtöbb kezdő háziasszonynak is majdnem minden alapanyaga megvan hozzá otthon.

Szükségünk lesz a következőkre

- Kb. 30 centi nemzetiszín szalag (mi 180 forint/ méter áron vásároltuk az első rövidáru üzletben, ami utunkba került)

- Zöld cérna (vagy valami nem annyira elütő szín)

- Biztosítótű

- Olló

- Tű

A nagyjából 30 centis szalagot két részre osztjuk. A 20 centis részből lesz a kokárda feje, a kisebb darabból majd a pántlika. Néhányan arra esküsznek, hogy először a nagyobb darab két végét varrják össze, mi ezt inkább későbbre hagyjuk, kicsit talán könnyebb egy kiterülő, sima szalaggal dolgozni. Kezdésnek a zöld szélénél elkezdheti a kis föl-le öltéseket, ha végigért rajta, csak húzza össze, és kialakul a virágforma, ezután lehet összevarrni a széleket. Most fogja a maradék szalagot, félbehajtva formázzon V betűt belőle, és varrja a virág fejéhez. Ezután már csak a biztosítótűt kell belerakni, és készen is van. Jó tanács, ha a szalag nagyon gyorsan foszlik a vágás mentén (a miénk extrém sebességgel tette), akkor óvatosan perzselje meg a végeket öngyújtóval.

Galéria ikon

12

Galéria: Forradalmi varróiskola
Fotó: Dívány

A kész kokárdát a hagyomány szerint a bal oldalon kell hordani, hogy közel legyen a szívhez, és mindezt kihoztuk nagyjából 70 forintból, miközben Szendrey Júliának éreztük magunkat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.