Meglepődsz, miből van a 100 százalékos gyümölcslé

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokan azt gondolják, hogy a 100 százalékos gyümölcslé teljesen természetes módon készül, ezért fogyasztása maga a színtiszta egészség, de ez nem egészen igaz. Ha a téli immunerősítéshez gyümölcsleveket iszol, most jól figyelj!

A boltokban kapható 100 százalékos gyümölcslevek valójában két csoportra oszthatók. Az egyik a gyümölcslé, amelynél a gyümölcs friss levét dolgozzák fel, a másik pedig a koncentrátumból, vagyis sűrítményből készülő gyümölcslé, ami alatt azt kell érteni, hogy az ipari előállítás során az előzetesen besűrített levet hígítják vissza – írja a Szupermenta.

Mit mondanak az előírások?

Azt, hogy mi nevezhető gyümölcslének, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Az uniós irányelv átvételével született előírás szerint „a gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző”.

Az előírás által meghatározott másik csoport a „koncentrátumból előállított gyümölcslé”, melyre a következő meghatározás vonatkozik: „a sűrített gyümölcslé (amelyet a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő) olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat”.

A frissen préselt gyümölcsleveket hűtve kell tárolni
Fotó: RapidEye / Getty Images Hungary

De miért van szükség a sűrítményre?

Pleva György, a Nébih Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője a Kossuth rádiónak korábban elmondta, a termőhelyről nagyon bonyolult lenne a friss gyümölcsöt a magyarországi feldolgozókba szállítani, ezért is engedi meg a jogszabály, hogy a gyártók különböző vízelvonási eljárásokkal készülő sűrítményeket állítsanak elő, amelyek sokkal tovább eltarthatók.

Idézőjel ikon

A százszázalékosnak feltüntetett leveknél a gyártás során annyi vizet pótolhatnak vissza, amennyit korábban kivontak belőle.

A szakember hangsúlyozta, ezek a termékek nem tartalmaznak tartósítószert. A gyártási folyamat részeként a gyümölcsleveket az UHT-tejhez hasonló pasztőrözési eljárásnak, vagyis egy gyors hőkezelésnek vetik alá. Ennek köszönhető, hogy hosszabb az eltarthatósági idejük. Az eljárás hátránya, hogy a termék ilyenkor veszít tápértékéből. Egy későbbi fázisban ezért is szokták visszapótolni az aromákat, rostanyagokat, illetve gyakran a vitaminokat is. Az is igaz, hogy a gyümölcslevekbe nem a legszebb és legjobb minőségű gyümölcsök kerülnek, ám ettől még biztonságosan fogyaszthatók. A hatóság a gyümölcstartalmat rendszeresen ellenőrzi.

Mire érdemes figyelni a vásárlásnál?

A szakember szerint már a termék megnevezéséből is sok minden kiderül, de a biztonság kedvéért érdemes átolvasni az összetevőket is. A gyümölcs ízét, aromáját természetesen a frissen facsart vagy préselt gyümölcslevek adják vissza legjobban, ugyanakkor ezek a legdrágábbak is. A következő minőségi kategóriát pedig a 100 százalékos gyümölcstartalommal rendelkező, de nem sűrítményből készülő italok jelentik.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.