Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mire képes a DNS teszt? Bemutatunk öt esetet, amikor a tudomány bizonyította be egy-egy ember ártatlanságát, vagy éppen bűnösségét. A tévesen elítélt és DNS-vizsgálat révén felmentett emberek számát tekintve Texas tartja a rekordot: 2001 óta tizenöt rab ártatlanságát igazolták.
Az ártatlanul elítélt rekorder
Huszonhét évet töltött le 99 éves börtönbüntetéséből egy texasi férfi, mire egy DNS-teszt igazolta ártatlanságát. Charles Chatmant 1981-ben, húszévesen tartóztatták le azzal a váddal, hogy megerőszakolt egy nőt. A több mint negyed századdal később elvégzett DNS-vizsgálat után a bíró a ítélet megsemmisítését rendelte el, a rács mögött leélt 27 évével pedig Charles Chatman tartja az ártatlanul elítéltek időrekordját Texas államban. Texas egyébként is rekorder az államok között, a tévesen elítélt és DNS-vizsgálat révén felmentett elítéltek számát tekintve: 2001 óta tizenöt embert tisztáztak ily módon.
Alibije is volt, mégis 23 évet ült
Egy szintén texasi férfi huszonhárom évet töltött börtönben ártatlanul: 2009-ben engedték szabadon, miután DNS-tesztekkel bizonyították, hogy nem ő követte el a bűncselekményt. Ernest Sonnier több mint két évtized után az Innocence Project (Ártatlanság Projekt) nevű támogatói csoport jogászai segítségével tudta bebizonyítani, hogy semmi köze nem volt ahhoz az ügyhöz, amelyért elítélték. A texasi bíróság egy 1985 karácsonyán történt emberrablás és nemi erőszak miatt ítélte életfogytiglani büntetésre a férfit, az utólag elvégzett DNS-vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a férfit ártatlanul vádolták meg. A 18 hónapos, a bűnténnyel összefüggő vizsgálatok kimutatták, hogy egyik bizonyíték sem áll kapcsolatban az elítélttel. A DNS-teszt pedig egyértelműen igazolta, hogy nem ő a tettes. A bizonyítékok vizsgálatából az is kiderült, hogy két másik, egyelőre ismeretlen tettes követte el az erőszakot. Az élete felét rácsok mögött töltő férfi édesanyja, fia szabadulásakor arról beszélt, hogy mindig is tudta, hogy gyermeke ártatlan, hiszen a bűntény elkövetésének idején nála volt.
Elhamarkodott ítélet
1982 augusztusában három fegyveres afro-amerikai tört rá egy dallas-i házaspárra. Amíg az egyik kirabolta a házat, a másik kettő megerőszakolta a női áldozatot, aki ráadásul öt hónapos terhes volt. Később a három elkövető egyikeként azonosították James Curtis Gilest, akit 1983-ban 30 évre ítélték el, nemi erőszak vádjával. Amikor 1993-ban feltételesen szabadlábra helyezték, felkereste az igazságtalanul elítéltek ügyeit vizsgáló Innocence Project-et. 2006-ban egy DNS teszt és egy ujjlenyomat vizsgálat bebizonyította, hogy ártatlan. 2007. februárjában az Innocence Project és az ügyészek munkája nyomán a dallas-i bíróság hivatalosan is felmentette a férfit a vádak alól, ám a börtönben leélt 24 évet már sosem kapja vissza.
Egy hajminta alapján mondták bűnösnek
1982-ben egy 12 éves fiút egyedül hagytak szülei a testvérével - nem sokkal később egy férfi tört rájuk, és megerőszakolta az idősebb gyermeket. Az elkövetőt nehezen lehetett azonosítani, mert maszkot és cowboy kalapot viselt. A támadás utáni estén, az áldozat éppen egy közeli boltban járt, ahol felismerni vélte támadója hangját. Az illető James Waller volt, akit hamarosan őrizetbe is vettek. A bűncselekmény helyszínén talált hajminta egy afro-amerikai emberhez tartozott, és ennyi bizonyíték elég is volt az ítélethez. Gyenge alibije, miszerint a barátnőjével volt aznap, nem bizonyult elegendőnek a védelemhez, és börtönbe került. Wallert 1993-ban feltételes szabadlábra helyezték, ekkor saját erejéből gyűjtötte össze a pénzt a DNS teszthez. 2001-ben az Innocence Project segítségével újra felvették Waller ügyét és újravizsgálták a helyszínen talált bizonyítékokat. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy sem a helyszínen talált haj, sem a sperma minta nem egyezik az övével. 2007. márciusában Rick Perry kormányzó hivatalosan is beismerte a tévedést.
+1 amikor az igazi bűnöst buktat a DNS: az amstetteni rém
Az amstetteni vérfertőzési botrány 2008. április 27-én pattant ki. A vád szerint egy helyi lakos, Josef Fritzl 1984 óta, tehát 24 éven keresztül tartotta fogva saját lányát, Elisabeth Fritzlt, a pincéjükben, miközben többször megerőszakolta. Vérfertőző viszonyukból hét gyermek született, akik közül hármat Josef Fritzl és felesége, Rosemarie Fritzl nevelt, hármat a pincében tartott fogva a férfi, egy gyermek pedig még közvetlenül a születése után elhalálozott (a férfi ezután elégette a tetemét). Az elkövető az ítélethozatal előtt egy nappal, 2009. március 18-án mindent beismert, majd március 19-én életfogytiglani börtönre ítélték Josef Fritzl, a vérfertőző apa, 2008. április 27-én történt letartóztatása után beismerő vallomást tett. Vallomásában elismerte a vérfertőzést és azt, hogy 24 éven keresztül tartotta fogva a lányát. 2008. április 29-én DNS-vizsgálat bizonyította, hogy valóban ő az apja mind a hat gyermeknek. Fritzl feleségétől, Rosemarie Fritzltől további hét gyermeke született. Egyes források szerint a férfi az 1960-as években már követett el nemi erőszakot, amiért börtönben is ült.
