Sam Havadtoy, azaz Havadtőy Sámuel – akit sokan úgy emlegetnek, mint Yoko Ono korábbi élettársát – hihetetlen mennyiségű pöttyel és Walt Disney-figurákkal hintette tele a B55 Kortárs Galériát. A festőművész kiállítása a Tel Avivban nemrég megnyílt tárlatának folytatása.
Sam Havadtoy – azaz Havadtőy Sámuel –, a kortárs képzőművészet egyik jellegzetes alakja legújabb alkotásait hozta el a B55 Kortárs Galériába. Az Hommage á Jawlensky – Új képek című kiállítás a Tel Aviv Museum of Artban november 6-án nyílt tárlat folytatásaként kerül a közönség elé. A címben említett név Alekszej von Jawlenskyt, az 1896 és 1941 között Németországban élt orosz származású expresszionista festőt takarja, aki többek közt a Der Blaue Reiter tagjaként tevékenykedett. (1864-ben született.)
Csipke mögé rejtett arcok
Első pillantásra azt hihetnénk, a cím csupán tisztelgés a példakép szellemisége, alkotói tevékenysége előtt, ám a sokrétű, különböző rétegeket egymásra építő képek behatóbb szemrevételezése után rá kell jönnünk, hogy tetemes részükben ott bujkál a nagy előd egyszerű, letisztult formavilága – különös tekintettel az Absztrakt fej című, 1928-as alkotására.
Havadtőy Sámuel különleges technikája úgy operál az egyszerű és absztrakt fejmotívummal, hogy a farostlemezre erősített vászonra printet, erre egy, az egész alkotást behálózó csipkét helyez, majd erre viszi fel a festéket. Az ismétlődő figura így szinte csak alig láthatóan sejlik fel az alkotásokon, mégis állandó vibrálást, egy titokzatos közös nevezőt eredményez.
Az itt látható művek újdonsága, hogy a korábbi ecsetvonásokkal szemben Havadtőy pontokkal hinti tele azokat – tudtuk meg Csébi Zsuzsától, a galéria vezetőjétől. A pointillista technika egyébként összefüggésbe hozható a festőművész korábbi költözésével, amely során rengeteg veszteség emléke tolult fel az alkotóban: ezeket ő maga a lelkében felhalmozódott „pontokként” említette.
Sztereogram és konfetti
A megszámlálhatatlan pontból összeálló festményei tehát valahol ezeknek a fájó emlékeknek az elengedését szolgálják, hogy a hiányérzet a múlt megszépült emlékévé finomodjon. A pöttyrengeteg egyébként számtalan asszociációt elindít az emberben: eszünkbe juttatja a térbeli ábrát rejtő 3D-képeket, azaz sztereogramokat – amelyekből egy bizonyos nézéstechnikával könnyen előbújik a kép mögött rejlő figura –, de a látásvizsgálatnál alkalmazott színes minták és a szilveszter egyik kedvelt kelléke, a konfetti is felmerül.
Nem voltál elég távol
Robert Capa, a világhírű magyar származású fotóriporter híres mondása szerint: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. Havadtőy alkotásai esetében viszont éppen az ellenkezőjét lehetne felvetni: ha nem látod elég jól a képet, nem voltál elég távol. A festmények ugyanis közvetlen közelről is kellemes vizuális élményt nyújtanak (különös tekintettel a csipkefelületre), ám igazi teljességükben csak úgy élvezhetjük őket, ha kellő távolságból és a megfelelő szögből szemléljük őket. A számtalan pont egyébként egyszerre nyújt lenyűgöző és – a beláthatatlan mennyiségből kifolyólag – helyenként nyomasztó látványt: van, hogy még a keret sem tud megálljt parancsolni nekik.
A zsizsegő, nyüzsgő „pontrendszer” arculcsapó erejét itt-ott ismert Walt Disney-figurák, Dagobert bácsi és Pinokkió kísérelik meg némileg finomítani, de ők is inkább csak valamiféle furcsa zavarodottságot, idegenségérzetet váltanak ki belőlünk. Persze azt senki sem tagadhatja, hogy a csipkével és pasztelles, lágy színekkel borított rajzfilmfigura-szobrok nem éppen szokványos műtárgyak. A szájukba adott Only want your money / Only want your body (mi legalábbis így értelmeztük a vonzáskörzetükbe helyezett feliratos képeket) sem éppen egy optimista világszemléletet tükröz, bár humorként is remekül működik.
Alföldi szerint a csipkefüggöny csak elterelő hadművelet
„Havadtőy Sámuel szándéka, hogy önmaga rossz szellemeit, rossz emlékeit, fájdalmait és szenvedéseit széppé és megnyugtatóvá varázsolja, első ránézésre talán sikerültnek is nevezhető” – mondta Alföldi Róbert színész, rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, Havadtőy Sámuel barátja és gyűjtője a megnyitón. Az első gyanút viszont szerinte az keltheti fel bennünk, hogy a pöttyök alatt ott van egy kép, ami el van fedve - nem csak a pontokkal, hanem a Havadtőyre jellemző csipkével is. „Ez a szép anyag, magyar lakáskultúránk összetéveszthetetlen kelléke, a csipkefüggöny” is csak valamiféle elterelő hadművelet, „hogy igazán szépnek lássuk azt, amit szeretnénk szépnek látni” – tette hozzá.
Havadtőy Sámuel 1952-ben született Londonban, majd családjával 1956 elején tért haza Magyarországra. Bár a forradalom után akartak, nem mehettek vissza Angliába. A művész kezdetben vendéglátóipari területen tanult és dolgozott, majd 1971-ben illegális úton hagyta el az országot. London után 1972 és 2000 között kisebb megszakítással New Yorkban élt, 1978-ban hozta létre a lakberendezéssel foglalkozó Sam Havadtoy Gallery-t. A New York-i művészeti életbe való bekapcsolódása után olyan alkotókkal került szoros barátságba, mint Andy Warhol, Keith Haring, illetve Yoko Ono, akivel egy ideig együtt is élt.
A kiállítás január 22-ig tekinthető meg a B55 Kortárs Galériában.
