Új világ születik: a vizuális kultúra alakítóinak nagy a felelőssége

Olvasási idő kb. 3 perc

Az elmúlt évek legígéretesebb tervezőgrafikus-munkáiba pillanthatunk bele a Ponton Galéria kiállításán, ahol a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem már befutott és még felfedezésre váró tehetségeinek alkotásai lelkesítik a nézelődőt. Az apropó: 100 éves a tervezőgrafika-oktatás.

Galéria ikon

8

Galéria: Új világ születik
Fotó: Kováts Dániel

A tervezőgrafika napjaink vizuális kultúrájának egyik legdinamikusabban fejlődő, leginnovatívabb területe és alappillére, szinte mindenütt jelen van: ide tartozik a manuális, analóg és digitális álló- és mozgóképalkotás, a minket körülvevő vizuális üzenetek tervezése és megalkotása. Úton-útfélen szembejön velünk: legyen szó a gyerekeink játékainak vizuális megoldásairól, az általunk vásárolt termékek arculatáról, csomagolásáról, vagy éppen egy film látványtervéről: ezek megálmodása és megvalósítása egyaránt a tervezőgrafika feladata.

100 éve indult a magyar tervezőgrafika-oktatás

Magyarországon a tervezőgrafika fellegvára kezdettől fogva a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, illetve jogelődjei voltak, ahol Dr. Czakó Elemér éppen 100 éve, 1910-ben alapította meg a tervezőgrafika szakot. A 130 éves intézmény egy meglehetősen kimerítő kiállítással ünnepli az eseményt, ez alkalomból pedig egy, a kiállítás anyagával némileg átfedésben lévő kötetet is megjelentetett. A Grafika_100 című tárlatnak a MOME kiállítóhelye, a Ponton Galéria ad otthont, az itt látható molinórengeteg pedig kétségtelenül kimerítő képet ad az egyetem történetéről (a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolától a MOME-ig) – a középpontba jó érzékkel mégis az utóbbi 10-15 év itt végzett hallgatóinak alkotásai kerültek.

Felfedezni  a saját karaktert

A kiállítás nem csak azért élmény, mert az itt látható munkák vizuális gyönyörben részesítik a szemlélődőt, hanem mert figyelemmel kísérhetjük az elmúlt évek tervezőgrafikus hallgatóinak kreatív, újdonságra szomjazó/törekvő szárnypróbálgatásait és kiteljesedését (a diplomamunkákat) is. A szak ars poeticája szerint a vizuális kultúrában sokoldalúan művelt, általános, humán ismeretekkel és műveltséggel rendelkező szakembereket kíván kinevelni, olyanokat, akik egyéni érzékkel szellemi, eszmei tartalmakat öntenek vizuális formába.

Galéria ikon

8

Galéria: Új világ születik
Fotó: Kováts Dániel

A kiállítás megnyitóján Szöllősi Géza grafikusművész, a Roham Magazin művészeti vezetője azt emelte ki az egyetemmel kapcsolatban, hogy itt mindenki lehetőséget kap a saját hangjának, karakterének felderítésére. Ennek a sikeres felfedezőútnak az eredményeként is értékelhető a Roham Magazin, amelynek lapjain időről időre a legígéretesebb tervezőgrafikusok munkáit is láthatjuk. A Roham Kiadó többek közt Stark Attila diplomamunkáját is kiadta.

Világvége van, a fiataloknak kell újat teremteniük

Jankovics Marcell animációs filmendező, egyetemi magántanár szerint – aki maga is ezer szállal kötődik az intézményhez – a vizualitásnak egyre nagyobb a jelentősége, a fiatalok lassan elfelejtenek olvasni, ezért is nagy a felelőssége a tervezőgrafikus szakmának. A környezetformálás lehetősége ugyanis a kezükben van, így fontos, hogy a jóízlés és a praktikum megőrzésével jó közérzetet teremtsenek.

A rendező úgy fogalmazott: a mai fiatalok vállán sokkal nagyobb a teher, mint a korábbi generációk esetében, az ő világának „befellegzett”, a fiatalok feladata, hogy a jelenlegi világ „végén” megteremtsék azt az új világot, amelynek létrejötte elengedhetetlen a továbblépéshez. Ehhez viszont erő és szorgalom kell, nem elég, ha a tehetség adott – mondta.

A kiállításon látható munkák egyébként egészen lelkesítően hatottak ránk, a klasszikus designtól a tipográfián és a képekkel való kommunikáción át az interaktív felületekig minden műfajban találtunk kedvünkre valót. A már nyomtatott formában is megjelent munkák közt is bátran turkálhattunk, így bukkantunk rá például Stark Attila 2007-es Kulo Cityjére, Szöllősi Gézának a Taxidermia című Pálfi György-filmhez készült látványtervére és a Piroska és a farkas egészen sajátos tolmácsolására.

A kiállítás november 27-ig, keddtől szombatig 12 és 18 óra között tekinthető meg a Ponton Galériában.

evia
evia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.