Lakástúra érzéki csalódással

Olvasási idő kb. 4 perc

Kihagyhatatlan, és az idei év végéig megunhatatlan téma Pécs jelenlegi fővárosi állapota. Pár napos részvétel után már érzéketlenül közlekedek az átadott, ám rácsokkal elhatárolt főtéren, a réselővel megdolgozott kőhalmok között. Utam a mecseki uránérc bányászok számára létesített lakóövezeti városrész, Uránváros felé tart. Kísérőmmel egy különleges színházi-audiovizuális projekt apropóján, lakás-kalandtúrán veszünk részt.

Irreális szocreál

A holland-magyar produkció már az előzetes információk alapján is igazi csemege, igaz, csak bevállalós résztvevőknek. A több helyszínen zajló eseményekre kettesével lehet előre bejelentkezni, és a kis csoportok 10 perces csúsztatásokkal indulnak a várostörténeti túrára.

Az egyetlen birtokunkban lévő információ kiindulási pontunk, a szocreál építészet gyöngyszeme, egy máig üzemelő betonkocsma. Füstös, félhomályos boxban ülve kapjuk kézhez itinerünket, egy gépelt lapot. Részletes, némileg szájbarágós, de igazán pikírt humorú útleírás, figyelmünket kétlépésenként a lakóövezet rejtett szépségeire irányítja. „A halványzöld ház domborművel díszített bejáratai előtt álló kukákat a 2. és a 4. lépcsőház előtt színesre festett beton palánkok védik." A nyugdíjas városrész az alkotók szemüvegén keresztül nézve még irreálisabb, mintha sétánk során visszarepültünk volna vagy harminc évet az időben. Az ércbányász emlékmű mellett haladva, a balkonokon nézelődő öreg bácsik látványa és a párás meleg hatására kiszárad a szám, így a túra végére már előre megszavazok magamnak egy Traubi szódát.

I. lakás: „Fürdőszobás lakásomat nagyobb panelra cserélném"

Széll Alajos építész

Az időutazás elméletemet csak tovább erősíti első (busz)megállónk, ahol Széll Alajos építésszel találkozunk, aki 1963 óta él ezen a fantasztikus-organikus városrészen. Kedvesen elkalauzol minket az első lakáshoz, miközben élénken magyarázza Uránváros építészeti koncepcióját. Lelkesen érdeklődik, hogy milyen lakást keresünk, panelt vagy téglát? Ez már a játék, hiszen színész kalauzunk jóval fiatalabb, mint játszott kora. Kapucsengő, 3. emelet, és szusszanásnyi idő nélkül bent találjuk magunkat egy harmincpár négyzetméteres eredeti bútorozott - fürdőszobás! - élettérben. Fiatal pár fogad, kilátással a Mecsek áruház ugyancsak jellegtelen oldalfalára. Viccesen meg is jegyzem, milyen kellemesen árnyékolt a lakás. A főszereplők cserélnének, mi nézőként nem annyira, pedig igazán jutányos az ár, a falatnyi nappaliban a retró kanapé fölé lógatott fregolival. Udvariasan elköszönünk, indulunk tovább.

A főszereplők cserélnének, mi nézőként nem annyira

II. lakás: Bebábozódva, naptej nélkül

Kalandos tekervényeken Uránváros szívében járunk, vasmászóka és kóbor macska övezet. Segítségünk csak a papír. Némileg félszegen nyomjuk a kapucsengőt, vajon itt ki lakik. A kiábrándító, öregház szagú lépcsőházban tikkasztó meleg fogad. Fiatal egyetemista nyit ajtót, leredőnyözött nappaliban foglalunk helyet, tévét nézünk a nekünk háttal ülő öreg nagypapával. Báb a feje, mellkastól lefelé forr egybe mozgatójával, kezében távirányító. Bárhová kapcsol, bábfilmek úsznak a csatornán, majd a helyi sávon élőkép az épülő Pécsről. A nyugdíjasokra jellemző se hall, se lát vehemenciájával szidja az újításokat. „Na, azt az építészt is kiültetném napkrém nélkül augusztusban a Széchenyi térre, hogy felforrjon az agyvize, aki ezt tervezte." Ha megmukkanni nem is merek - hiszen csak néző vagyok -, de nevetés nélkül nem állhatom meg. Vendéglátónk rövidlátó báb szemével olyan élethűen néz rám kuncogásom hallatára, hogy vigyázzba vágom magam a kemény rugózású, majd negyven éves kanapén. Rosszalló tekintetétől kísérve már az ajtón kívül vagyunk, sűrű elnézéseket kérve, hogy megzavartuk csendes hétvégéjét.

III. lakás: Bumm a fejbe

Újabb szocialista építészeti csodák, tyúkhálókkal védett erkélyek alatt, némi tanakodás után a harmadik lakáshoz érkezünk. Emeletek, ajtó elé kitett szemeteszsákok és két szoba. Kísérőmmel különválunk és külön szobát kapunk. A berendezés már-már puritán, egy stokli és fülhallgató. A szekrényen egy gomb, megnyomom. Fényes nappal van, nézek ki az ablakon, kopogást hallok. Hátranézek, hogy ki jön be, de nincs ott senki. Hallgatok tovább, nyikorgó parkettás léptek a szobában, függönyrángatás, majd hallom, ahogy mellettem valaki a csapba vizel. Hosszan, kitartóan. Kellemetlen, főleg, mikor feleszmélek, hogy csak a fülemben játszódik a történet, amelynek szereplői igazából ott sincsenek. Hiába tudom, így is komoly érzéki csalódást okoz, mikor a hang a fülem mellé áll és mély légzésével a hallójáratomig az intim szférámba hatol. Elképzelem, ha sötét szobában történne velem mindez, és erősen megkönnyebbülök én is, mikor a vizelő - talán férfi? - a fülemben távozik a szobából, és én is kiszabadulok.

IV: lakás: On Air


Úton utolsó találatunk felé, betongarázsok között, csapágyboltok mellett kissé elvesztem a fonalat, majd egy sokszintes tömbház liftjében a következő utasítás található: kopogás nélkül lépjen be a lakásba, és mindenképp csukja be maga után az ajtót. Nem is olyan egyszerű, mert minden falat mennyezetig hullazsák vastagságú fekete műanyag borít. Az út kijelölve, a fürdőszobán át, ahol remek installáció a lepattant eredeti csempézett kádban a magányosan úszkáló aranyhal. Talán az eddigi legnagyobb lakás nappalijában számítógép, végre valami kézzelfoghatóan mai. Persze, hiszen végső színterünk egy rádió szerkesztősége. Percek telnek el, mire rájövünk, hogy házigazdánk a Periszkóp Rádió főszerkesztője, és élőben kapcsolnak adásba, a mosogatópultra helyezett keverő mellől. Kézi mikrofonban számolhatunk be arról, mit gondolunk az EKF-ről (Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt - a szerk.), a retró városrészről és magáról a produkcióról. Természetesen azt, hogy menjen el mindenki a túrára.

Fotó: Ocsovai Gábor

bulijuci
bulijuci
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.