Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mona Paparu magyar nemzetiségű román állampolgár. A Fekete-tenger partján megismerkedik egy szökött fegyenccel, aki túszként fogva tartja. Viorel műveletlen, ostoba fickó, de gazdag képzelete és egyszerű érzelmei hatással vannak a lányra. Az éjszakát együtt töltik, de a rendőrség másnap kioltja a menekülni próbáló Viorel életét. Mona és Viorel kapcsolatának gyümölcse egy leánygyermek, akit Mona Vioricának keresztel.
Mona egyedül neveli hároméves kislányát, és vásári bábelőadásokkal tartja el magát. Az egyik előadáson találkozik édesapjával, Gigi Paparuval, akit évek óta nem látott. Paparu megkéri Monát, hogy kísérje el őt Németországba, ahová egy műtétre kell utaznia. Mona rááll, Vioricát pedig távoli rokonára, Rodica jósnőre bízza.
Amikor megérkeznek egy németországi állomásra, kiderül, hogy Paparu valójában prostituáltakkal kereskedik, és hogy lerója tartozását két veszélyes emberkereskedőnek, otthagyja nekik Monát, aki végül Angliába kerül egy bizonyos Pascalhoz, a Bibliotheque Pascal nevű irodalmi kávéháznak álcázott bordélyház tulajdonosához.
Eközben a gyámhatóság elveszi a nagynénitől a kislányt. Amikor Mona végül visszatér, a gyámhatóságon el kell mondania, mivel töltötte külföldön az idejét. A film Mona Paparu beszámolója: utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának története.
„Mona Paparu történetét először egy tizenhat oldalas novellában írtam meg öt évvel ezelőtt. Akkoriban Sepsiszentgyörgyön, egy Brassó melletti kisvárosban éltem, és állandó rácsodálkozással szippantottam magamba ezt a különös balkáni világot, ahol télen a mínusz 30 fokban megfagynak a cigányok lovai, ahol a pópa fekete Audival jár, és libáért, tojásért, jó pénzért áldást vagy átkot oszt. Itt 70 forintos magyar pudingporral le lehet fizetni a rendőrt, az újságokban csodatevő emberek és jósnők hirdetik magukat, együtt élnek magyarok, cigányok, románok, örmények, németek, a tengernél tatárok, törökök, ruszinok, ide hollandok járnak földet vásárolni, innen a magyarok Magyarországra, a románok latin nyelvterületre menekülnek, és innen fiatal lányokat és gyerekeket hordanak Olaszba, Spanyolba, Németbe meg a Franciákhoz és Nagy Britanniába." - nyilatkozta Hajdu Szabolcs.
A film női főszereplőjét, Mona Paparut a rendező felesége, Török-Illyés Orsolya, kislányát, Vioricát pedig gyermekük, Hajdu Lujza alakítja.
Budapesten jelenleg négy mozi - Művész, Mammut, Uránia és KINO - játssza a Fehér tenyér rendezőjének új filmjét, míg 15 vidéki városban is megtekinthető a számos díjat elnyert alkotás. A film rendezőjével, Hajdu Szabolccsal március 24-én 20 órakor a közönség személyesen is találkozhat a budapesti KINO moziban (XIII., Szent István krt. 16.).
A rendezővel készült interjúnk jövő hét elején jelenik meg a divány.hu-n
(X)
