Piacon egy korai Stephen King: Blaze

Olvasási idő kb. 3 perc

„Ez itt egy fiók aljából előszedett regény, világos? Ezt addig szeretném tisztázni veled, amíg kezedben a számla, és még mielőtt mártás vagy fagylalt csöppenne rá, amitől nem cserélheted vissza. Ez itt egy fiók aljából előszedett regény, amelyet átdolgoztam, felújítottam, de az alapja változatlan. A Bachman nevet azért viseli, mert ez az említett úriember legtermékenyebb periódusának tekinthető, az 1966-1973 közötti időszak utolsó munkája. Ezekben az években valójában két ember voltam. Stephen King írta és adta el a rémtörténeteket az olyan silány pornólapoknak, mint a Cavalier és az Adam, de Bachman volt az, aki sorozatban írta a regényeket, amelyek a kutyának se kellettek. Közéjük tartozott a Düh, a Hosszú menetelés, az Útkaparó, és a Menekülő ember. Eredetileg mind a négyet papírkötésben adták ki. E korai regények közül a Blaze volt az utolsó… Ha úgy tetszik az ötödik negyed.”

Stephen King Blaze című könyvének bevezetőjében már nyíltan beszél arról a tényről, miszerint egy időben két néven írt és publikált, kétfelé hajítva így a várható siker lehetőségének pálcáját. Itthon a Blaze mellett a Rendcsinálók, és a Sorvadj el című művei jelentek meg korábban.  King néven vált bestseller íróvá, de a bachman-i ambíció megmaradt benne. A Blaze is az ő sikere.

A Blaze a korai kéziratok egyike, ami már eleve sejtette, hogy a King legutóbbi könyveiből hiányolt energia és lendület visszaszökik a sorok közé. A borító erőteljes, bizarr kinézete meghökkent, különös, nem mindennapi tartalmat sejtet.  Az esemény valóban drámai és lehengerlő; egy tragikussá vált életutat kísérhetünk végig, melyben a mondatok érzékeny utat koptatnak. Terjedelmileg nem hosszú, a tartalom azonban sűrű, szívet tépő. Részben ezért is ugrik ki a korábbi King remekek közül a Blaze, mert bár van benne borzongás, de ez nem a tőle megszokott horrorisztikus, misztikus elemeknek köszönhető, a történet és a főszereplő, az önmaga egyszerűségében is különös. Nem is lehet s nem is kell tovább fokozni….  Stephen King, mint Richard Bachman, művei egyik kiválóságát tartogatta eddig az íróasztal mélyén.

Blaze, vagyis ifj Clayton Blaisdellt, Steinbeck - Egerek és emberek főszereplőjének, Lennie-nek az alteregója.  Nem csak maga a karakter hasonló, de a történetek egyes szálai is párhuzamot vonnak (a szerző utalást is tesz, miszerint műve tisztelgés Steinbeck előtt). Blaze nagydarab, tunya, magának való, a világot bágyatagon bambuló, furcsa, szeretnivaló ember. Apja gyerekkori bántalmazásainak köszönhetően számtalan sérülést elszenved, miután karcos marad a lélek és test egyaránt, majd egy nagyobb fejsérülés után szellemi fogyatékossá válik.  A mentálisan zavart Blaze, eztán az érzések embere lesz, s habár a ráció kivész belőle, a sejtés, mint amolyan hatodik érzék vele marad.

A történet két idősíkon fut, az egyik szál Blaze gyermekéveit, míg egy másik a felnőtté válás esendőségét mutatja be. Blaze az árvaházból és a számára meg nem értett homályból is folyvást kitörni igyekszik. Minthogy a számára érthetetlen normákkal nem boldogul, a bűnözés útját választja, s mentora, George segítségével igyekszik túlélni a gyötrő napokat. Kitaszítottak, balhék sorai között tengődnek, jövőbe igazán nem láthatnak, mégis ítéletet mondanak a normák, a normálisnak titulált élet és az abban ringatózó emberek felett. Miután Blaze egyedül marad, megpróbál kiutat találni a fejében cikázó hangok közül. Élete legnagyobb dobására készül - gyermekrablás milliós váltságdíjjal -, melyben talán épp ez; a zajongó olykor suttogó szavak zavara lesz majd segítségére. A tragikumot sejteni lehet, a Blaze-ben uralkodó morál is csak sejtések kuszasága, a végszó azonban az intuíción túllép;  drámai fordulat könnyekkel.

Stephen King/ Richard Bachmann: Blaze
Európa Könyvkiadó
2400 Ft

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.