Azokhoz a sorstársaimhoz szólok most, akiket annyira elsodort a mindennapok forgataga, hogy az éjjeliszekrényen várakozó könyveiken lassan már szemmel láthatóvá válik a por. A szándék még pislákol, olvasni kéne, de most valamiért nem megy.
Mi történik, ha a világ legperfekcionistább rendezőzsenije, aki rutinszerűen kergeti a stábokat és a színészeket az idegösszeomlásba belevág, hogy Stephen King bestsellere nyomán elkészítse a világ legfélelmetesebb horrorfilmjét? A műfaj és a filmtörténet örök klasszikusa születik, de az oda elvezető út nem nevezhető éppen egyszerűnek és problémamentesnek.
Nem minden író veszi jó néven, ha filmesek babrálni mernek az általa írt könyvekkel – az alábbi hét eset erre példa.
Talán néhanapján mind félünk valamilyen irracionális jelenségtől. Szellemektől. Élőhalottaktól. Démonoktól. Gonosz bohócoktól. Egy üres számlától fizetésnapon. De mitől félhet Stephen King, aki már a horror fantáziabirodalmában létező összes rémséget megelevenítette a könyveiben?
Van abban valami nagyon bizsergető érzés, amikor egy igazán zseniális filmet idézünk fel. Régen láttuk, apró részleteire talán nem is emlékszünk, de nyomot hagyott, a hangulata kitörölhetetlen. Így vagyunk a Halálsoronnal is, amit éppen ma, április 27-én mutattak be 20 éve a hazai mozik.
Hatalmas vérzuhatag érkezik a liftből. Egy csinos, meztelen nő hirtelen hangosan nevető hullává változik. Egy családi utazás teli sikollyal, félelemmel és gyilkossággal. A Ragyogás már 40 éve a horrorok egyik nagy királya, titokzatossága és misztikussága pedig azóta mozgatja a rajongók féktelen fantáziáját.
Mindig legyen nálad könyv és ne egyél retket.
