Játszd újra a mohácsi csatát!

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Modellezett időjárás, talaj viszonyok, növényzet és vízrajz, korhű páncélok, és seregek rekonstruált harcrendje. Csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban újraélhető válik a történelem. Rekonstruált csatajelenetek 1526-ból.

Honnét tudjuk, amit tudunk? Igaz-e, amit most tudunk? Tudjuk-e rekonstruálni, mi, miért és hogyan befolyásolta, befolyásolja a régmúltról alkotott képünket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az eMeNeM Szabadegyetem október 28-i, „Informatika a hadtörténet-kutatásban –  Játszd újra a mohácsi csatát!” című előadásán Baltavári Tamás történész.

Baltavári Tamás történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen doktorandusza és Partigh Kis Rómeó, a Károli Gáspár Egyetem történész hallgatója már több éve foglalkozik csatarekonstrukciók elkészítésével a „Creative Assembly” Total War játékcsalád szoftverének felhasználásával. Elkészítették már az 1809-es győri és az i.e.216-os cannae-i csata rekonstrukcióját, legutóbbi vállalkozásuk pedig az 1526-os mohácsi ütközet lemodellezése volt.

Eredeti források és szakirodalom felhasználásával egy komplett csapat dolgozott azon, hogy a mohácsi csata megelevenedjen a képernyőn. Hajnal Ödön és Magyar Zoltán grafikusok, valamint a Károly Gáspár Egyetem Kommunikáció és Multimédia Szakjának gépparkja és munkatársai segítségével rekonstruálták a csatateret, modellezték a környezeti tényezőket, az időjárást, a talajt, a növényzetet és vízrajzot, a településeket, utakat, a páncélokat, de még a seregek harcrendjét, az egységek fizikai tulajdonságait, pszichológiai állóképességét, és a fegyverek hatásadatait is rekonstruálták.

Az Ahogy volt…úgy volt? a Magyar Nemzeti Múzeum eMeNeM Szabadegyetemének 10 alkalmas, ingyenes előadássorozata. A szigorúan értelmezett történeti és régészeti témák mellett, elismert szakemberek segítségével más, a témához kapcsolódó tudományterületek kérdésköreit is feldolgozzák.

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Bp., Múzeum krt. 14-16.
Időpont: 2010. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.