Döntöttek: mégsem rendeznek Forma–1-es versenyeket a Városligetben

Mai kattintásvadászat-paródiánkban a Hungaroring történetét mutatjuk be, mely az első vasfüggönyön túli Forma–1-es versenypálya címével büszkélkedhet. A mogyoródi helyszín véglegesítése előtt a Városliget és a Népliget ötlete is felmerült mint építési terület, ezeket a terveket azonban végül elvetették.

A ’80-as évek elején Bernie Ecclestone-nak, a száguldó cirkusz akkori urának a fejéből pattant ki a szocialista országokba való terjeszkedés ötlete. Eredetileg a Szovjetunió (különösen Moszkva) és Jugoszlávia került szóba, de ötletszinten Kína is felmerült. Ecclestone végül azután döntött hazánk mellett, hogy barátai, Rohonyi Tamás és Frank Tamás meghívták látogatóba Magyarországra. A magyar Forma–1-es versenypálya leendő helyszínére szintén több elképzelés volt: kezdetben a Városliget és a Népliget tűnt a legideálisabbnak. Végül úgy döntöttek, hogy a Mogyoród és Kerepestarcsa között elterülő 73 hektáros Hétforrás-völgyben húzzák fel a pályát. Az építési szerződést 1985 szeptemberében kötötték meg, a következő hónap elsején pedig elkezdődhettek a munkálatok. A pálya megtervezésével az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökeit, Papp Istvánt és Gulácsi Ferencet bízták meg, akik akkoriban úttörő módon, számítógép segítségével dolgozták ki a terveket.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Az építkezés rekordidő alatt történt, mindössze nyolc hónapot vett igénybe, köszönhetően a rendkívüli szervezettségnek. Félmillió köbméter földet mozgattak meg a munkálatok alatt, három réteg aszfaltot raktak le a pályára. A 208 méter hosszú, háromemeletes főépület mindössze három hónap alatt készült el. Mellé helyezték a bokszokat, a célegyenes másik oldalára pedig a gold tribünt, ami fölött a kommentátorállások kaptak helyet. Egy 44 ezer férőhelyes parkolót is kialakítottak a helyszínen. A versenypálya teljes hossza eredetileg 4013 méter volt. 1989-ben egy átalakításnak köszönhetően – átvágtak egy kanyarfordulót, hogy járulékos előzési lehetőséget biztosítsanak a versenyzőknek – a hossz lecsökkent 3968 méterre. 1997-ben, majd 2003-ban újabb átépítések történtek, ma – a célegyenes meghosszabbítása miatt – már 4384 méter hosszú a versenypálya. Az utolsó kanyar előtt egy különös, nemzeti trikolórban pompázó, szívószálakra emlékeztető szobor, Mihály Gábor húsz méter magas Kanyarulatok című munkája látható, mely a Hungaroring jelképe lett.

A pályát 1986. március 24-én nyitották meg a Drapál János-emlékverseny elnevezésű motorversennyel. A valódi, teljes üzemmel történő megnyitóra három hónappal később került sor. Június 15-én rendezték a Béke és Barátság Kupának nevezett autós és motoros versenysorozatot, melyet a Forma–1-es futam főpróbájának szántak. Ekkor már munkába állt a létesítmény négyezer fős technikai és sportszakmai személyzete. A következő hónapban a népstadionbeli legendás koncert előtti lazulásként Roger Taylor, a Queen dobosa is ellátogatott a Hungaroringre. Az autók szerelmeseként ismert zenész be is ült egy gokart volánja mögé. A sikeres „tesztelés” után augusztus 10-én került sor az első Forma–1-es Magyar Nagydíjra, melyre háromszázezer néző volt kíváncsi a helyszínen. A forróság és a por – ami azóta is folyamatos problémát jelent a Hungaroringen, lévén hogy a futamot mindig nyáron, augusztusban rendezik meg – megviselte a pilótákat: a huszonhat versenyző autóból csak tíz ért célba. A hetvenhat körös, izgalmas versenyt végül Nelson Piquet (Williams-Honda) nyerte, a dobogó második és harmadik fokán Ayrton Senna (Lotus-Renault) és Nigel Mansell (Williams-Honda) végeztek. A nehéz körülmények dacára a pálya jól vizsgázott, így folytatódhatott az évről évre megrendezésre kerülő Magyar Nagydíj története.

A pálya üzemeltetési jogát öt évig az építéssel megbízott Formula 1 Gazdasági Társaság birtokolta. Az ötéves periódus vége egybeesett a rendszerváltással, ekkor az anyagi nehézségek áthidalása végett a pályát bérbe adták Bernie Ecclestone-nak, aki újabb öt évig vállalta a versenyek megrendezését. Ez a gyakorlat végül egyik fél számára sem vált be, így 1995-ben a versenypálya tulajdonjogait átvette a Hungaroring Sport Zrt., melynek jelenleg 2026-ig van szerződése a futam megrendezésére. A Forma–1 mellett számos más versenynek is otthont ad a pálya, idetartozik többek között a Túraautó-világkupa, a Kamion-Európa-bajnokság, de régebben MotoGP- és Superbike-futamokat is rendeztek a létesítményben.

A Forma–1 Magyar Nagydíj legeredményesebb versenyzője a jelenlegi címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája, aki hét alkalommal tudott győzni a magyarországi futamon. Őt követi négy győzelemmel Michael Schumacher, majd hárommal Ayrton Senna. A győztesnek járó kupát a ’80-as, ’90-es években a Hollóházi Porcelángyár készítette – néhány kupa másolata meg is tekinthető a gyár múzeumában –, 2006 óta pedig a Herendi Porcelángyárban készülnek. A kupák általában valamilyen magyar nevezetességet ábrázolnak, mint a Halászbástya, a Parlament vagy a Lánchíd. A hagyomány 2015-ben szakadt meg, amikor a főszponzor ragaszkodott hozzá, hogy az ő kupáját kapja a győztes. A győzelmet akkor megszerző német Sebastian Vettel hangot is adott csalódásának, végül a pilótát meglepték egy kisebb Herendi-trófeával a szervezők. Azóta visszatértek a magyar futamra a különleges, Herendi készítette porcelánkupák.

Első magyarként 1987-ben a később tragikus versenybalesetben elhunyt Kesjár Csaba ülhetett Forma–1-es autó volánja mögé a Hungaroringen, amikor a Zakspeedet tesztelte. 2003-ban hazai pályán teljesíthette első futamát Baumgartner Zsolt, aki az ír Ralph Firman balesete miatt juthatott a lehetőséghez a Jordan Grand Prix csapat színeiben. A következő évben Baumgartner egy teljes szezont futhatott a Minardinál. Emlékezetes még, hogy az augusztusi születésű Nigel Mansell mindig a magyar verseny idején ünnepelte születésnapját. Az egyik évben ajándékként egy Skála nevű lovat kapott a rajongóktól, amit eladott, a pénzt pedig magyarországi jótékony célra fordította. Szintén a Hungaroringen, 1997-ben esett meg a híres „Hová tűnt Damon Hill?” incidens, amikor a brit pilóta autója az utolsó körben egy hidraulikai hiba miatt drasztikusan lelassult, és így elveszítette a futamot.

Halálos baleset csak egyszer történt a Hungaroringen, de nem a Forma–1-es futamon, hanem a 2015-ös Superbike-viadalon, ahol a szlovén Berto Camlek elesett motorjával az első kanyarban, egyik versenytársa pedig nem tudta kikerülni, ezért áthajtott rajta. A negyvenöt éves versenyző olyan súlyos koponya- és agysérüléseket szenvedett, hogy életét már nem tudták megmenteni.

A Forma–1 Magyar Nagydíj, mely évtizedek óta meghatározó helyet foglal el az éves versenynaptárban, 2002-ben elnyerte az Év versenye díjat a nemzetközi szövetségtől. A sok modern, uniformizált pálya ellenében a Hungaroring a hagyományt, a klasszikus stílust képviseli, ezért is szeretnek idejönni a csapatok és a versenyzők.

Lemaradtál a tegnapi kultúraadagról? Akkor kattintside:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.