Janikovszky Éva könyvei például pont ilyenek.
Janikovszky Éva Kucses Éva Etelka néven született Szegeden, 1926. április 23-án, családnevét később Kispálra magyarosította. A szegedi egyetemen tanult filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, később Budapesten pszichológiát és szociológiát is hallgatott, majd tanári képesítést szerzett. Már egyetemistaként részt vett különböző baloldali mozgalmak szervezésében, gyakran megjelent tüntetéseken, politikai elkötelezettsége miatt a ’40-es évek második felétől szívesen támogatta őt a kiépülő kommunista rendszer. 1950-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban kezdett dolgozni, majd a Móra Kiadó lektora, később főszerkesztője lett egészen nyugdíjazásig, több mint három évtizeden keresztül. 1952-ben megházasodott, férje a mozgalomban megismert Janikovszky Béla orvos, később az ÁVH magas rangú kihallgatótisztje lett, aki a Rajk-perben is fontos szerepet játszott. Nevét csak később, a ’60-as évektől használta.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Első kötete, a Csip-Csup 1957-ben jelent meg, még Kispál Éva néven. Ezt követően lányregényeket írt (Szalmaláng, Aranyeső), amelyek bevett sablonokkal operáltak, és a szocialista nevelés jegyében íródtak – olyan tanulságokat adtak át az olvasónak, mint például minél keményebben dolgozik valaki, annál nagyobb örömet talál a munkájában. Az Aranyeső főhőse a kozmetikusi szakma helyett a nővéri hivatást választja, amely sokkal hasznosabb, társadalmilag megbecsültebb munka, mint a polgári hívságokhoz tartozó sminkelés, hajmosás, bajusztépés. Janikovszky azonban nem elégedett meg az efféle, a hivatalos politika által előre sikerre vitt sematikus regényekkel, és igyekezett megtalálni saját hangját.
1962-ben jelent meg első, jellegzetes kézjegyeit viselő, gyerekeknek írt könyve, a Te is tudod?, melyet olyan örökzöld klasszikusok követtek, mint a Ha én felnőtt volnék, a Velem mindig történik valami, a kamaszkorról szóló Kire ütött ez a gyerek?, a Már óvodás vagyok és a Már iskolás vagyok. Ezekben a szerző frappáns, ironikus humorral, a gyerek- és kamasznyelv játékos használatával jeleníti meg és fordítja ki a mindennapi szituációkat, melyekben az olvasók könnyen magukra ismernek. Folyamatosan ütközteti a gyerekek és a felnőttek nézőpontját, hiszen az éremnek mindig két oldala van, a problémákat mindkét szemszögből érdemes megvizsgálni. Fontos témái a barátság, az őszinteség, a közösség, a munka, a játék. Ezekből a könyvekből hiányoznak a szocialista sallangok, és közvetlen didaktikusság sem található bennük. Ez az életközeliség, mondhatni szeretetteljes banalitás teszi őket élvezetessé, átélhetővé, és ezért bizonyultak annyira örökbecsűnek, hogy még ma, sok évtizeddel később is ugyanúgy relevánsak, mint a megírásuk időszakában. Janikovszky állandó alkotótársa Réber László, akinek minimalista, a fantáziának nagy helyet hagyó illusztrációi nagyban hozzájárultak a könyvekben található egyedi világ megszületéséhez és a művek sikeréhez.
Pályafutása alatt Janikovszky Éva harminc könyvet írt, műveit harmincöt nyelvre fordították le. Dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak is, filmforgatókönyveket is írt (Már megint a 7.B!), gyakori vendége volt a rádiónak, televíziónak. Több művéből készült filmfeldolgozás: a leghíresebb kétségtelenül a legendás Égigérő fű (1979), melynek alapjául a Málnaszörp és szalmaszál című regény szolgált. Palásthy György rendezése az akkoriban népszerű ifjúsági filmek egyik legsikeresebb és máig legélvezhetőbb darabjának számít, melyet olyan klasszis színészek alakítása tesz tökéletessé, mint Rajz János, Ujlaki Dénes vagy Zenthe Ferenc. 1986-ban animációs rövidfilm készült a Kire ütött ez a gyerek?-ből, Réber László rajzainak felhasználásával. Ugyanebből a könyvből 2007-ben Alföldi Róbert rendezett tévéfilmet, ami azonban nem aratott különösebb sikert. 2003-ban Velem mindig történik valami címmel hatrészes tévésorozat is készült a szerző több művét összegyúrva.
Elnökségi tagja volt a UNICEF magyar bizottságának, munkásságáért Budapest-díjjal, majd a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, nem sokkal halála előtt pedig Kossuth-díjjal jutalmazták. Hosszan tartó betegség után 2003. július 14-én hunyt el, a farkasréti temetőben található síremlékét öreg írógépének mása díszíti. Emlékét több oktatási intézmény őrzi, szegedi szülőházán és budapesti lakóházán emléktábla található.
Ha olvasnál még kultbaitet, kattints ide a tegnapiért:
