Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mai kattintásvadászat-paródiánkban a világ egyik leghíresebb ifjúsági regényének szerzőjére, Eric Knightra emlékezünk.
Eric Mowbray Knight az angliai Yorkshire megyében, Menston városkában látta meg a napvilágot 1897. április 10-én, három fiútestvér közül legifjabbként. Apja gazdag gyémántkereskedő volt, aki főként Dél-Afrikában tevékenykedett, de még Eric kisgyerekkorában meghalt a búr háborúban. A családfő halála után az édesanya Oroszországba, Szentpétervárra költözött és a cári családnál vállalt nevelőnői állást, gyerekeit azonban Yorkshire-ben hagyta, ahol különböző rokonoknál éltek szerény körülmények között. Az anya nem sokkal később megismerkedett egy amerikai férfival, akivel összeházasodtak és az Egyesült Államokba költöztek, ahová 1912-ben Eric és testvérei is követték őket.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Az USA-ban az ifjú Eric egy nyomdában kezdett dolgozni fizikai munkásként, szabadidejében képzőművészetet tanult és újságcikkeket írt. Mindkét bátyja odaveszett az I. világháborúban, ahol ő maga is harcolt: önként jelentkezett szolgálatra a kanadai hadsereg kötelékében. A háború után újságíróként, riporterként dolgozott, ekkoriban jelentek meg első irodalmi próbálkozásai is. Első két regénye nem aratott nagy sikert, 1938-as novelláskötete, a Sam Small csodálatos élete azonban elismerést hozott számára. Ezeket a könnyed, anekdotázó történeteket Szerb Antal fordításában a magyar olvasóközönség is megismerhette. Hollywoodban is tevékenykedett forgatókönyvíróként.
1940-ben jelent meg leghíresebb regénye, a Lassie hazatér, ami egy csapásra ismertté tette a nevét. Az ifjúsági regény főhőse egy hűséges és rendkívül intelligens skót juhászkutya, aki – miután a család anyagi gondok miatt eladni kényszerül őt – Skóciából megszökve egészen Yorkshire-ig fut, hogy visszatérhessen fiatal gazdájához. A történetet Knight saját kutyái ihlették, feleségével ugyanis pennsylvaniai farmjukon skót juhászokat tenyésztettek. A második világháború kitörésekor hazatért Angliába, ahol bejárta a lebombázott városokat, a háború sújtotta vidéket, és élményeiből riportkötetben számolt be, majd megírta a Légy hű magadhoz című regényt.
A dunkerque-i vérzivatart követő vészterhes időszakban, London bombázása alatt játszódó történet emberközeli perspektívából, egy fiatal szerelmespár (egy munkásosztálybeli fiú és egy előkelő családból származó lány) szemén keresztül mutatja be a háború küzdelmeit. A könyv nagy sikert aratott, és már a következő évben, 1942-ben mozikba került a filmadaptáció, Tyrone Power és Joan Fontaine főszereplésével. Az Egyesült Államok hadba lépésekor Knight bevonult a hadseregbe, ahol őrnagyként szolgált, és a Frank Capra rendezte háborús ismeretterjesztő filmsorozat, az Ezért harcolunk forgatókönyvén dolgozott. Mindössze negyvenöt évesen, 1943. január 15-én repülőgép-balesetben hunyt el: a katonai csapatszállító gép, amelyen utazott, lezuhant az őserdő felett Holland Guyanában (a mai Suriname-ben).
Eric Knight nevét leginkább a Lassie-vel kapcsolatban ismeri a világ, és ez nem véletlen: az ifjúsági regény máig töretlen népszerűségnek örvend, köszönhetően többek között a számtalan, újra és újra felbukkanó filmadaptációnak. Az első és leghíresebb filmváltozat 1943-ban készült az MGM stúdiónál, a fiatal Roddy McDowall és Elizabeth Taylor főszereplésével. A címszerepre eredetileg – a regénynek megfelelően, hiszen a Lassie név egyébként skót nyelvjárásban kislányt/kis hölgyet jelent – egy nőstény kutyát választottak, azonban amikor az hullatni kezdte a szőrét, a producerek kirúgták, és behoztak a helyére egy Pal nevű kan skót juhászt, aki később Hollywood hivatalos Lassie-jévé vált. A film ugyanis annyira sikeres lett, hogy néhány éven belül hat folytatás követte (Lassie fia, Lassie bátorsága stb.). Miután a filmek sikere leáldozott, az MGM tévésorozat formájában folytatta a szériát, az első években továbbra is Pal főszereplésével. A sorozat – melynek a címszereplőn kívül semmi köze nem volt már Knight regényéhez – tizenkilenc évadon át futott, és 359 epizódot ért meg.
A későbbiekben rajzfilmes, sőt japán manga és anime formában is találkozhattak a nézők kedvenc skót juhászukkal. Többször próbálkoztak újabb tévésorozatokkal is, ezek azonban nem bizonyultak sikeresnek. Persze számos egyéb filmfeldolgozás is született. Az 1963-as Lassie nagy kalandjában a főhős és gazdája egy elszabadult hőlégballonnal Kanadáig repül. 1994-ben egy modernizált, a kortárs Amerikába helyezett filmfeldolgozás látott napvilágot, 2005-ben pedig az angolok készítettek egy, ezúttal az eredeti könyvhöz hű adaptációt – egyik alkotás sem aratott azonban különösebb sikert. A legújabb filmváltozatot, ismét csak modernizált környezetbe helyezve a sztorit, idén mutatták be, ezúttal német produkcióban, ami bár nagyon félresikerült, elkészültével ismét csak azt bizonyítja, hogy Lassie örök és halhatatlan.
Ha olvasnál még más kultbaitsztorikat is, kattints ide, a tegnapira:
