A Biblia szerint Mária Gábriel arkangyaltól értesült gyermeke, Jézus szeplőtelen fogantatásáról.
Gábriel arkangyal (a név jelentése héberül: Isten embere vagy Isten erősnek bizonyult) a legismertebb angyalalak, aki a Bibliában és a Koránban is szerepel. Isten hírvivőjeként feladata elsősorban a hírek, kinyilatkoztatások közlése az emberekkel. A keresztény hagyomány szerint az Úr előtt álló hét főangyal egyike. Az Ószövetségben Gábriel magyarázta meg Dániel prófétának látomásai értelmét, és ő jelent meg Sámson anyjának, hogy jelezze a legyőzhetetlen erejű hős születését. Apokrif iratok szerint a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok között is ott volt. Az Újszövetségben ő adta hírül Zakariásnak Keresztelő Szent János születését, hat hónappal később pedig megjelent Názáretben Máriánál, hogy átadja neki az angyali üdvözletet, vagyis az örömhírt, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja. Az Üdvözlégy ima Gábriel Máriához intézett szavaival kezdődik. Az iszlám szerint Gábriel volt az, aki eljuttatta Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A római katolikus hagyományban 1969-ig március 24-én tartották Gábriel arkangyal ünnepét, később Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-ére került az ünnep. Gábriel alakja a korai kereszténység időszaka óta gyakran szerepel művészeti alkotásokon. Mivel az angyaloknak nincs nemük, hol férfiasabb, hol nőiesebb vonásokkal ruházták fel. A 4. században a katakombákban fiatal, szakállas férfiként ábrázolták, glória és szárnyak nélkül. Ezek az angyali attribútumok (a glória és a szárnyak) az 5. századtól jelentek meg. A reneszánsz és barokk időszakban inkább a nőiesebb vonásokat domborították ki a művészek, a 18. századtól viszont Gábriel újra férfiasabb külsőt kapott. Pier Paolo Pasolini rendhagyó Krisztus-filmjében, a Máté evangéliumában egy fiatal, sötét hajú nő alakjában jelenik meg. Gábriel állandó kellékei a hírnöki bot, a jogar, a kereszt, a glóbusz, az olaj- és pálmaág, a liliom, a könyvtekercs, a füstölő és a kard.
Gábriel arkangyal Magyarországon is hagyományosan nagy tiszteletnek örvend. Alakja a koronázási palást másolatán, a Szent Koronán és a Hősök tere obeliszkjén is megtalálható. A legenda szerint az angyalnak Szent István király megkoronázásában is fontos szerepe volt. Megjelent ugyanis II. Szilveszter pápa álmában, és közölte az egyházfővel, hogy a Szent Koronát ne a lengyel, hanem a magyar uralkodónak ítélje oda.
Az angyal látogatása Máriánál (az angyali üdvözlet) a képzőművészet egyik leggyakoribb témájának számít. A nyugati keresztény művészetben leggyakrabban a fiatal Mária előtt féltérdre ereszkedve, kezében liliomot vagy liliompálcát tartva ábrázolják Gábrielt. A képekről nem hiányozhat a Szentlelket jelképező galamb sem, olykor pedig fénysugár árad Máriára. A témát ábrázoló leghíresebb festmények közé tartozik Simone Martini 14. századi képe, illetve Leonardo da Vinci korai, húszévesen festett alkotása – mindkettő a firenzei Uffizi képtárban látható. El Greco 1600 körül, Velencében festett Angyali üdvözlete a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. Idehaza a magyar klasszicizmus jelentős alkotója, Molnár C. Pál ábrázolta vásznán az Angyali üdvözletet 1929-ben. Jeles András Az ember tragédiáját vászonra adaptáló filmjének, a Bikini együttes pedig 2004-es nagylemezének adta az Angyali üdvözlet címet.
A keresztények angyali üdvözlete természetesen nem egyedülálló motívum a kultúrtörténetben, számos hasonló történet ismert más kultúráknál. Ide sorolható a magyarság egyik legrégebbi mondája, Emese álma. Ügyek vezér feleségét álmában meglátogatta egy turulmadár, és azt sugallta neki, hogy méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Ezt az álomfejtők úgy értelmezték, hogy Emesének fia születik – a későbbi Álmos vezér –, aki kivezeti népét Levédiából. Nagy Sándor születését a legenda szerint szintén álom jövendölte meg. Anyja, Olümpiasz a nászéjszaka előtt álmot látott, melyben a méhét villámcsapás érte és lángolni kezdett. Apja, Philipposz király később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános lakattal zárták le, mely azt jelezte, hogy oroszlánhoz hasonlatos, csodálatos gyereket vár.
Érdekesnek találtad ezt a kultbait-sztorit? Akkor olvasd el a tegnapit is!
