Így lehetsz több tízmillió forinttal gazdagabb – alig egy óra alatt

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A lehetőséggel nem sokan éltek eddig itthon.

A ’90-es évek végén, amikor már mindenki halálosan unta a tévés vetélkedőket, és úgy gondolták, a műfaj végleg kifulladt, színre lépett a brit ITV csatorna Who Wants to Be a Millionaire? (vagyis Ki akar milliomos lenni?) című műsora, amely egy csapásra támasztotta fel hamvaiból és tette újra világjelenséggé a műveltségi vetélkedőket.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

A műsor – melynek címét egy régi musical, a Gazdagok és szerelmesek egyik betétdala adta – látszólag pofonegyszerű sémára épült: a játékosoknak tizenöt, fokozatosan nehezedő kérdésre kell helyesen felelniük, melyekben négy válaszlehetőség adott. Aki mind a tizenöt kérdéssel sikeresen megbirkózik, elviheti a főnyereményt, egymillió fontot. A Milliomos titka azonban a megvalósításban rejlett: a játékosok folyamatos pszichés terhelésnek voltak kitéve mind a műsorvezető, mind a stúdióban uralkodó atmoszféra által – már az is kibillentette őket az egyensúlyukból, hogy kényelmetlen, nagyon magas székekre kellett felmászniuk, hogy játszhassanak. Szintén óriási ötlet volt, hogy a versenyzők három segítséget is használhattak (közönség, telefon, felezés), melyeket okosan kellett beosztaniuk, és persze nem tudták, mennyire bízhatnak a stúdióban ülő nézők vagy épp saját barátaik tudásában.

Az élelmes magyar tévések gyorsan lecsaptak a nagyon drágának számító licencre, és alig másfél évvel az eredeti brit műsor kezdete után, a németekkel egy időben itthon is elindulhatott a műsor, mely a keresztségben a Legyen Ön is milliomos! címet kapta. Idehaza persze nem egymillió brit fonttal, hanem 25 millió, később 40 millió forinttal lehetett gazdagabb az, aki megbirkózott a kérdésekkel és a zavaró körülményekkel. Az RTL Klub a konkurenciától csábította át Vágó Istvánt, aki tökéletes választásnak bizonyult a műsorvezetői székbe: a rutinos, nagy múlttal rendelkező kvízmester korábban már több vetélkedőben bizonyította tudását és rátermettségét. Vágónak kezdetben nem tetszett, hogy a segítőkész, joviális műsorvezető-karakter helyett, melyet addig alakított, kiszámíthatatlan, a játékosokat elbizonytalanító, olykor kicsit aljasabb figurát kellett hoznia – meséli könyvében Árpa Attila, az RTL akkori kreatív igazgatója. Azonban miután sikerült meggyőzni őt, tökéletesen hozta a karaktert, és látható élvezettel játszott macska-egér játékot a versenyzőkkel.

Vágó István neve összeforrt a Legyen Ön is milliomos!-sal
Fotó: Csabai Kristóf/Dívány

A 2000. február 29-én debütált Milliomos egy csapásra óriási siker lett, az országban mindenki közösen izgult a képernyők előtt, hogy a játékosok legyűrjék az akadályokat. A sikert bizonyítja, hogy mennyire a mindennapi popkultúra részévé vált a vetélkedő. Sokan parodizálták – ezek közül talán Gálvölgyi János volt a legemlékezetesebb –, a Kész átverésben pedig a közismerten szkeptikus Vágónak egy magát boszorkánynak kiadó nővel kellett megküzdenie, aki látszólag mágia segítségével válaszolta meg helyesen a kérdéseket. A nagy siker miatt az eredetileg heti kétszer jelentkező műsort a csatorna elkezdte heti ötször, minden hétköznap este sugározni. A vetélkedő még így is kitartott nyolc évig, mielőtt 2008-ban, Vágó távozásával véget nem ért az első széria. Rövid szünet után először Fábry Sándor, majd Friderikusz Sándor vette át a stafétabotot, azonban egyiküknek sem sikerült visszahozniuk a műsor korábbi varázsát. 2019-ben a konkurens TV2 próbálta újraéleszteni a Milliomost Gundel Takács Gábor vezetésével, de a próbálkozás kudarcra volt ítélve.

A legelső játékos, akinek sikerült mind a tizenöt kérdésre jól válaszolnia, az amerikai John Carpenter volt 1999-ben, aki az utolsó körben csak azért használta el a telefonos segítségét, hogy elmondja apjának, épp most nyerte meg az egymillió dollárt. 2001-ben Nagy-Britanniában botrány, majd bírósági ügy kerekedett belőle, amikor kiderült, hogy az egyik játékosnak a nézőtéren ülő felesége segített, hogy elvihesse a főnyereményt. Itthon a főnyereményt mindössze egyetlen játékosnak, Cserey Gábor köztisztviselőnek sikerült bezsebelnie, aki 2006-ban sikeresen felelt az utolsó kérdésre is (Mikor lett az országgyűlés székhelye Pozsony?). Idővel a több mint száz országba eladott vetélkedőben olykor változtatásokat eszközöltek, hogy megdobják a gyengülő nézettséget. Amerikában például volt Legyen ön is szupermilliomos! tízmillió dolláros fődíjjal, itthon megpróbálkoztak a Felpörgetve verzióval, ahol meghatározott idejük volt a játékosoknak a válaszra.

A Milliomos persze kiváló licencterméknek bizonyult, a tévéműsorhoz kapcsolódóan társasjáték, videójáték és játékgép formában is megjelent világszerte. Sőt, idehaza egyesek azzal próbálkoztak, hogy nem hivatalos, otthon barkácsolt számítógépes játékot készítsenek a vetélkedő alapján, melyet aztán ingyenesen terjesztettek lemezen, később a neten. Az ügyes amatőr programozók némelyike Vágó Istvánnak a műsorból vett fotóit és eredeti hangját használta fel, hogy minél autentikusabbá tegye művét. Olykor még iskolai táborok, osztálykirándulások alkalmával is rendeztek Milliomos-vetélkedőt a diákoknak a tanárok (a cikk szerzője egy ilyet meg is nyert egyszer). Szintén emlékezetes Danny Boyle 2008-as filmdrámája, a Gettómilliomos, melynek főhőse a játék indiai változatában próbál szerencsét. Az alkotás elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart, emellett hét másik aranyszobrocskát és számos BAFTA- és Golden Globe-díjat is hazavihetett.

Érdemes volt elolvasni ezt a kultbaitet, igaz? Nézd meg a tegnapit is, az is jó: 

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.