A lehetőséggel nem sokan éltek eddig itthon.
A ’90-es évek végén, amikor már mindenki halálosan unta a tévés vetélkedőket, és úgy gondolták, a műfaj végleg kifulladt, színre lépett a brit ITV csatorna Who Wants to Be a Millionaire? (vagyis Ki akar milliomos lenni?) című műsora, amely egy csapásra támasztotta fel hamvaiból és tette újra világjelenséggé a műveltségi vetélkedőket.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A műsor – melynek címét egy régi musical, a Gazdagok és szerelmesek egyik betétdala adta – látszólag pofonegyszerű sémára épült: a játékosoknak tizenöt, fokozatosan nehezedő kérdésre kell helyesen felelniük, melyekben négy válaszlehetőség adott. Aki mind a tizenöt kérdéssel sikeresen megbirkózik, elviheti a főnyereményt, egymillió fontot. A Milliomos titka azonban a megvalósításban rejlett: a játékosok folyamatos pszichés terhelésnek voltak kitéve mind a műsorvezető, mind a stúdióban uralkodó atmoszféra által – már az is kibillentette őket az egyensúlyukból, hogy kényelmetlen, nagyon magas székekre kellett felmászniuk, hogy játszhassanak. Szintén óriási ötlet volt, hogy a versenyzők három segítséget is használhattak (közönség, telefon, felezés), melyeket okosan kellett beosztaniuk, és persze nem tudták, mennyire bízhatnak a stúdióban ülő nézők vagy épp saját barátaik tudásában.
Az élelmes magyar tévések gyorsan lecsaptak a nagyon drágának számító licencre, és alig másfél évvel az eredeti brit műsor kezdete után, a németekkel egy időben itthon is elindulhatott a műsor, mely a keresztségben a Legyen Ön is milliomos! címet kapta. Idehaza persze nem egymillió brit fonttal, hanem 25 millió, később 40 millió forinttal lehetett gazdagabb az, aki megbirkózott a kérdésekkel és a zavaró körülményekkel. Az RTL Klub a konkurenciától csábította át Vágó Istvánt, aki tökéletes választásnak bizonyult a műsorvezetői székbe: a rutinos, nagy múlttal rendelkező kvízmester korábban már több vetélkedőben bizonyította tudását és rátermettségét. Vágónak kezdetben nem tetszett, hogy a segítőkész, joviális műsorvezető-karakter helyett, melyet addig alakított, kiszámíthatatlan, a játékosokat elbizonytalanító, olykor kicsit aljasabb figurát kellett hoznia – meséli könyvében Árpa Attila, az RTL akkori kreatív igazgatója. Azonban miután sikerült meggyőzni őt, tökéletesen hozta a karaktert, és látható élvezettel játszott macska-egér játékot a versenyzőkkel.
A 2000. február 29-én debütált Milliomos egy csapásra óriási siker lett, az országban mindenki közösen izgult a képernyők előtt, hogy a játékosok legyűrjék az akadályokat. A sikert bizonyítja, hogy mennyire a mindennapi popkultúra részévé vált a vetélkedő. Sokan parodizálták – ezek közül talán Gálvölgyi János volt a legemlékezetesebb –, a Kész átverésben pedig a közismerten szkeptikus Vágónak egy magát boszorkánynak kiadó nővel kellett megküzdenie, aki látszólag mágia segítségével válaszolta meg helyesen a kérdéseket. A nagy siker miatt az eredetileg heti kétszer jelentkező műsort a csatorna elkezdte heti ötször, minden hétköznap este sugározni. A vetélkedő még így is kitartott nyolc évig, mielőtt 2008-ban, Vágó távozásával véget nem ért az első széria. Rövid szünet után először Fábry Sándor, majd Friderikusz Sándor vette át a stafétabotot, azonban egyiküknek sem sikerült visszahozniuk a műsor korábbi varázsát. 2019-ben a konkurens TV2 próbálta újraéleszteni a Milliomost Gundel Takács Gábor vezetésével, de a próbálkozás kudarcra volt ítélve.
A legelső játékos, akinek sikerült mind a tizenöt kérdésre jól válaszolnia, az amerikai John Carpenter volt 1999-ben, aki az utolsó körben csak azért használta el a telefonos segítségét, hogy elmondja apjának, épp most nyerte meg az egymillió dollárt. 2001-ben Nagy-Britanniában botrány, majd bírósági ügy kerekedett belőle, amikor kiderült, hogy az egyik játékosnak a nézőtéren ülő felesége segített, hogy elvihesse a főnyereményt. Itthon a főnyereményt mindössze egyetlen játékosnak, Cserey Gábor köztisztviselőnek sikerült bezsebelnie, aki 2006-ban sikeresen felelt az utolsó kérdésre is (Mikor lett az országgyűlés székhelye Pozsony?). Idővel a több mint száz országba eladott vetélkedőben olykor változtatásokat eszközöltek, hogy megdobják a gyengülő nézettséget. Amerikában például volt Legyen ön is szupermilliomos! tízmillió dolláros fődíjjal, itthon megpróbálkoztak a Felpörgetve verzióval, ahol meghatározott idejük volt a játékosoknak a válaszra.
A Milliomos persze kiváló licencterméknek bizonyult, a tévéműsorhoz kapcsolódóan társasjáték, videójáték és játékgép formában is megjelent világszerte. Sőt, idehaza egyesek azzal próbálkoztak, hogy nem hivatalos, otthon barkácsolt számítógépes játékot készítsenek a vetélkedő alapján, melyet aztán ingyenesen terjesztettek lemezen, később a neten. Az ügyes amatőr programozók némelyike Vágó Istvánnak a műsorból vett fotóit és eredeti hangját használta fel, hogy minél autentikusabbá tegye művét. Olykor még iskolai táborok, osztálykirándulások alkalmával is rendeztek Milliomos-vetélkedőt a diákoknak a tanárok (a cikk szerzője egy ilyet meg is nyert egyszer). Szintén emlékezetes Danny Boyle 2008-as filmdrámája, a Gettómilliomos, melynek főhőse a játék indiai változatában próbál szerencsét. Az alkotás elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart, emellett hét másik aranyszobrocskát és számos BAFTA- és Golden Globe-díjat is hazavihetett.
Érdemes volt elolvasni ezt a kultbaitet, igaz? Nézd meg a tegnapit is, az is jó:
