A legtöbbeknek jó esetben legalább annyi megvan, hogy 2004. május 1. óta Magyarország is tagja az uniónak. Általában az egész társulásról azt halljuk, hogy „És vannak ilyen, tudod…, ilyen EU-s támogatások, valami ilyet kéne szerezni!”. Valóban vannak, de nézzük egy kicsit tágabb perspektívából.
Az alapok – nagyon röviden
Az Európai Uniót alapító szerződés 1951-re nyúlik vissza, amikor Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia aláírta az Európai Szén- és Acélközösséget megalapító szerződést. Ezt további szerződések, illetve azok módosításai követték, amelyek hozzájárultak és kialakították az EU mai intézményrendszerét és struktúráját. Az egyik legfontosabb – amelyről valószínűleg már mindenki hallott – az 1993-as maastrichti szerződés, amely a korábbi, inkább integrációsnak nevezhető vonalból átlépett a gazdasági és monetáris unió irányába. Innentől kezdve beszélhetünk a 4 szabadságjogról az unión belül, amelyek a következők: 1. áruk; 2. tőke; 3. személyek; 4. szolgáltatások szabad mozgása az uniós országok keretén belül. Hiba lenne nem említést tenni a lisszaboni szerződésről (más néven reformszerődés), amely jelenleg még parlamenti jóváhagyásra vár Lengyel- és Csehországban – ez ugyanis a hatályba lépés feltétele.
A szerződésmódosítás által az unió működése hatékonyabbá fog válni, és jobban szolgálja a 27-ek Európájának tevékenységét.
EP – azaz Európai Parlament
Az Európai Parlament az EU egyik intézménye. Megalakulásakor csupán a nemzeti parlamentekből delegált tagokkal rendelkezett, és hosszú éveken át kizárólag – jogi következmények nélkül álló, a többi intézményre kötelezettséget alig jelentő – konzultációs, véleményező lehetőséggel bírt. Innen jutott el odáig, hogy tagjait mára már közvetlenül választják, és az európai uniós jogszabályok mintegy 80 százaléka egyszerűen meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül. Az EP-tagokat 1979 óta választhatják az állampolgárok közvetlenül, az azt megelőző időben a parlamentek delegáltak.
Az EP-be minden ország előre meghatározott számú képviselőt delegálhat 5 évre szóló mandátummal, közvetlen választással. Hazánkban arányos választási rendszerben, listás szavazással történik az EP-választás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek (a jelöltek a jelölő szervezet által megjelölt sorrendben kerülnek fel a szavazólapra, a szavazók a listán szereplő sorrenden nem módosíthatnak, a bejelentés sorrendje a mandátumhoz jutás sorrendjét is meghatározza). A listaállításhoz min. 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlás szükséges. Csak azok a listák juthatnak mandátumhoz, amelyek az érvényes szavazatok több mint 5%-át megszerzik. Listát csak bejegyzett párt állíthat. Két vagy több párt közös listát is állíthat, ám egy párt csak egyet. A választópolgár az EU-nak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát. Így dönthet úgy is, hogy inkább Spanyolországban szavazna, mert ott él, érdekei oda húznak, de akkor Magyarországon már nem élhet szavazati jogával.
Az Európai Parlament épülete (Strasbourg, Franciaország)
Az idei, 2009-es választás nemcsak azért fontos és kiemelkedő, mert 30 éve választhatják az állampolgárok közvetlenül az EP-tagokat, hanem azért is, mert az eddigi 785 fős parlament 736 főre csökken, ezzel Magyarország korábbi 24 delegált tag helyett 22 főt küld Strasbourgba (merthogy az EP hivatalos székhelye Strasbourg, Brüsszel „csak” a plenáris és szakbizottsági ülések helyszíne, még ha az érdemi munka ott folyik is elsősorban).
10 dolog, amiért érdemes elmenni szavazni
- Az európai parlamenti választásokon történő részvétellel mi döntünk arról, hogy ki befolyásolja a mi és közel 500 millió másik európai mindennapjait. Lehet, hogy ez téged nem érdekel, de másokat igen, és ők el fognak menni szavazni és dönteni arról, hogy ki képviseljen így közvetve téged is az egyetlen közvetlenül megválasztott páneurópai közgyűlésben. A megválasztott európai parlamenti képviselők formálják Európa jövőjét. Válaszd meg te a jövő útját! (Aki nem szavaz, később ne is panaszkodjon!)
- A te európai parlamenti képviselőd a te hangod is Európában – miért ne élnél kiválasztásának lehetőségével? Az ötévente megválasztott Európai Parlament az Európai Unió döntéshozásának egyik legfőbb szereplője, az általa meghozott jogszabályok hatással vannak mindennapi életedre, így az élelmiszerárak alakulására, a levegő tisztaságára vagy akár a gyermekjátékok biztonságosságára.
- Az Európai Unió állampolgáraként az európai parlamenti választásokon történő részvétel alapvető jogod és egy eszköz arra, hogy beleszólj az EU működésébe. Szavazatoddal részt veszel annak meghatározásában, hogy ki képviselje az olyan embereket mint te, családodat, barátaidat, szomszédjaidst és munkatársaidat Európában. Az EU állampolgáraként te választhatsz tekintet nélkül arra, hogy a származásod szerinti országban élsz-e vagy sem.
- Fiatal, öreg, diák, nyugdíjas, férfi, nő, alkalmazott, vállalkozó, városi, vidéki… Európa sorsának alakulása mindannyiunkat érint, gyakran anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Az Európai Uniónak hála, könnyedén utazhatunk, tanulhatunk vagy dolgozhatunk külföldön. Az EP fáradhatatlanul dolgozik a tisztább környezetért, a biztonságosabb vegyszerekért, a jobb szolgáltatásokért és munkahelyekért. Szenvedélyesen védelmezi a fogyasztók jogait, az esélyegyenlőséget és az emberi jogokat mind az EU-ban, mind azon kívül. (khm… – a szerk.)
- 2009 júniusában egyedülálló lehetőséget kapsz arra, hogy 375 millió szavazótársaddal együtt részt vegyél a szavazáson. Szavazatoddal hozzájárulhatsz a világ egyetlen közvetlenül megválasztott, többnemzetiségű és többnyelvű parlamentjének, illetve az EU egyetlen választott testületének felállításához. Az 1979 óta közvetlen választások alapján összeálló Európai Parlament csaknem félmilliárd polgárt képvisel.
- Az EP-képviselők legalább olyan fontos szerepet játszanak az EU döntéshozatalában, mint a tagállamok. A legtöbb, mindennapi életünket befolyásoló jogszabály az EP-képviselők és a miniszterek közös, EU-szintű munkájának eredménye. Sok, sőt valószínűleg a legtöbb tagállamban hatályos jogszabály az EP-képviselők által meghozott uniós jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése. Ezenkívül az EP-képviselők döntenek az uniós pénzügyi források elosztásáról is, legyen szó akár utakról, tisztább tengerpartokról, kutatásról, oktatásról vagy fejlesztési támogatásokról.
- A lisszaboni szerződés majdani hatályba lépésével tovább fog növekedni az EP-képviselők befolyása az uniós ügyekben való döntésekben. Az Európai Parlament az uniós politikák minden területén egyenragú jogalkotó lesz a tagállamok minisztereivel. Az Európai Parlament fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét is, ami növelni fogja a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzés lehetőségét. Ezenkívül az EU polgárainak is lehetőségük lesz jogszabályok alkotásának kezdeményezésére.
- 2009 júniusában Európa 27 országában választanak képviselőket, akik különböző nemzeti politikai pártokat, választókerületeket és nézeteket képviselnek. A parlamentben aztán a képviselők politikai hovatartozásuktól függően képviselőcsoportokba tömörülnek, így ott is érvényesül az egész Európára jellemző sokszínűség, amely a kommunikáció 23 nyelvében is megnyilvánul.
- A demokráciában a polgárok beleszólhatnak a politika alakulásába. Az EP-képviselők választása pont erre ad lehetőséget: szavazz arra a képviselőjelöltre, aki szerinted a legmegfelelőbben képviselné érdekeidet, és abba az irányba terelné Európát, amerre te szeretnéd!
- Maga a szavazás mindössze néhány percet vesz igénye, ám lehetőséget ad neked arra, hogy beleszólj Európa jövőjének alakulásába.
Az EP-szavazás a demokrácia megnyilvánulása, méghozzá európai szinten. Könnyű a fotelből ülve politizálni, nyavalyogni, hogy mi miért és hogyan nem jó. Tegyél érte valamit, változtass! Utána már lesz jogalapod kritizálni is, ha valami nem működik, de ahhoz az kell, hogy tovább lássunk az orrunknál, és felelősséget vállaljunk a jövőnkért!
