A karácsonyi időszakot leginkább Jézus születéséhez kötjük a keresztény kultúrkörben, de valójában már sokkal korábban fontos volt az embereknek. Sok nép tartott ünnepeket a téli napforduló környékén. Az európaiak a fényt és az élet születését ünnepelték a tél legsötétebb napjaiban, amikor a tél legrosszabb időszaka már mögöttük volt, és várhatták a hosszabb nappalokat és több napfényt.
A skandináv karácsonyi időszak, a Yule
A skandináv országokban a Yulét tartották (sokan még ma is tartják) december 21-től, a téli napfordulótól kezdve egészen januárig. A nap visszatérése miatt az apák és fiúk nagy fahasábokat vittek haza, amelyeket meggyújtottak Thor isten tiszteletére, hogy meleget és védelmet hozzon az otthonokba.
Az emberek addig lakomáztak, amíg a fahasáb el nem égett, ami akár 12 napig is eltarthatott.
Úgy hitték, hogy minden szikra a tűzből egy új malacot vagy borjút jelent, amely a következő évben születik. Bár ritkábban, de a szabadtéri rituálékban máglyát építettek.
Ez ekkoriban tökéletes időszak volt az ünneplésre, nemcsak a napforduló miatt, hanem logikai szempontokból is. December végére a legtöbb szarvasmarhát levágták, hogy ne kelljen őket a tél során etetni. Sokak számára ez volt az év egyetlen időszaka, amikor friss hús kerülhetett az asztalra. Emellett az év során készített bor és sör nagy része is ekkorra erjedt meg, és vált fogyaszthatóvá.
A germánok, így a Németországban élő pogány emberek is ünnepelték a Yulét, ők Odint tisztelték a téli ünnepek alatt. Odintól féltek, mivel úgy hitték, hogy az éjszakai repülései során megfigyeli a népét, hogy eldöntse, ki boldoguljon vagy pusztuljon el. Az ő jelenléte miatt sokan inkább bent maradtak otthonaikban. Egyes mondák szerint ajándékokat hagyott azoknak a gyerekeknek, akik ételt és italt készítettek ki neki és társainak. Odin alakját mára fokozatosan felváltotta a Mikulás.
A pogány törzsek számára az örökzöld fák az életet és a termékenységet jelentették a kemény téli hónapokban. Bevitték őket, gyümölcsökkel, diófélékkel és gyertyákkal díszítették az istenek és a szellemek tiszteletére. A fagyöngy alatti csók hagyománya is innen ered, ez a növény télen is zöld marad, az ókori druidák és germán törzsek körében a termékenység és az életerő szimbóluma volt.
Saturnalia és a karácsony
Rómában, ahol a telek nem voltak olyan kemények, mint északon, a Saturnaliát, a mezőgazdaság istene, Saturnus tiszteletére rendezett ünnepet tartották. A szórakozás a téli napforduló előtti héten kezdődött, és egy hónapig tartott. Ekkor bőségesen fogyasztottak ételeket és italokat, a szokásos római társadalmi rend is felborult. Egy hónapra a rabszolgáknak ideiglenes szabadságot adtak, és egyenlőként kezelték őket. Az üzletek és iskolák zárva tartottak, hogy mindenki részt vehessen az ünneplésben. A szerencsejáték, amely egyébként tiltott volt, nyilvánosan megengedetté vált.
Nincs elég ebből a magyar élelmiszerből, durva árak jöhetnek az ünnepekreA magyarok karácsonyának meghatározó élelmiszere jelentősen megrdágulhat az ünnepekre.
Tovább olvasomA szigorú római öltözködési szabályok is fellazultak. A formális és kényelmetlen tóga helyett kényelmes és színes vacsoraruhát vettek fel, amit általában a magánlakomákon volt szokás viselni. Emellett mindenki hordta a felszabadított rabszolgák sapkáját, a kúpos nemezkalapot, hogy kifejezzék az ünnep szabadságának és szabad szellemének tiszteletét.
Egy másik fordított hagyomány szerint a háztartások kineveztek egy álkirályt vagy „bolondok urát”, aki mindenki felett uralkodott, és nevetséges parancsokat osztogatott, például arra utasított valakit, hogy mondjon kínos sértéseket, táncoljon meztelenül, vagy üldözze a többieket a ház körül. Az ajándékozás is népszerű hagyomány volt.
Keresztények és a húsvét
A kereszténység korai éveiben a húsvét volt a fő ünnep, Jézus születését nem ünnepelték. A negyedik században döntöttek úgy az egyházi vezetők, hogy ünneppé teszik. A Biblia nem említi Jézus születésének pontos dátumát, ezért I. Gyula pápa december 25-ét választotta. Általánosan úgy vélik, hogy az egyház azért döntött e mellett a dátum mellett, hogy átvegye és beépítse a pogány Saturnalia hagyományait. A dátumválasztással az egyházi vezetők növelték annak esélyét, hogy a karácsonyt a nép széles körben elfogadja.
Ilyen karácsony sosem volt még egy háborúban sem: egy napra béke lett a csatatérenAz első világháborút mai napig a történelem egyik legbrutálisabb háborújának tartják. Mégis ehhez köthető az egyik legmeghatóbb esemény is.
Tovább olvasomIdén is megnyitott a Vörösmarty téren a karácsonyi vásár. Az alábbi videónkból megtudhatod, hogy mit tudsz vásárolni 5000 ezer forintért.
Erre elég 5000 forint a karácsonyi vásárban a Vörösmarty térenMár nem is a magyaroknak szól saját rendezvényük?
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
