A karácsonnyal kapcsolatosan számos félreértés kering, melyek közül néhányat most tisztába teszünk: ha elolvasod a cikket, cáfolni tudod majd a télvhiteket.
A karácsony mindenkié: van, aki a szeretet ünnepeként, esetleg a gyerekek köré szervezett téli ünnepként gondol rá, és legjobban annak örül, hogy ilyenkor pár napnyi lélegzetvételhez juthat. Tény ugyanakkor, hogy egy alapvetően keresztény ünnepről van szó – karácsonykor született Jézus Krisztus, a bibliai történetet mindenki ismeri. A katolikusok körében is terjednek ugyanakkor félreértések az ünneppel kapcsolatosan – ezek közül mutatunk most be hármat.
Karácsonyi félreértés: tilos fát állítani
Jeremiás 10. könyvére hivatkoznak azok, akik ezt állítják, mégpedig erre a passzusra:
„Halljátok a szót, Izrael háza, amelyet az Úr hozzátok intéz. Ezt mondja az Úr: A nemzetek útjait el ne tanuljátok, és ne féljetek az égi jelektől, mert csak a pogány nemzetek félnek tőlük.
Valóban, csupa hiábavalóság az, amitől a pogányok félnek; csak fa, semmi más, amit úgy vágtak az erdőn.
Mesterember keze faragta ki bárddal; aztán feldíszítette ezüsttel, arannyal, Tarsisból hozott ezüstlemezzel, Ofir aranyával. Ács és ötvösmester kezének műve, csak mesteremberek munkája mind. Kék és vörös bíbor a ruhájuk; szeggel és kalapáccsal erősítik meg őket, hogy szét ne hulljanak. Olyanok, mint a madárijesztő az uborkaföldön; beszélni nem tudnak, és vinni kell őket ide-oda, mert járni sem tudnak. Ne féljetek hát tőlük, hiszen semmi bajt nem okozhatnak; de hogy valami jót tegyenek, arra sincs erejük.”
Első olvasatra úgy tűnhet, hogy ez a bibliai részlet a karácsonyfára utalhat, de a kontextus más: a bálványok imádása ellen emel szót. Korábban a bálványokat fából faragták, Jeremiás ezzel kapcsolatosan fogalmazza meg intelmeit, nem pedig a karácsonyfa-állítást akarja megtiltani – ez csak akkor ütközne bibliai tanításba, amennyiben a karácsonyfát imádnák bálványként. A valóságban ez az örökzöld fa Jézus örök életét szimbolizálhatja inkább egy keresztény otthonban.
Mikor is született Jézus?
Ha bárkit megkérdezünk, mikor született Jézus, a decemberi dátumot vágja rá – de vannak, akik ezt is vitatják. Logikusnak tűnik az a magyarázat, hogy lehetetlen a decemberi születésnap, hiszen a pásztorok ekkor biztosan nem látogathatták meg az újszülött Megváltót, lévén az éjjeli hőmérséklet túl alacsony volt. Igaz, hogy
akár másfél fokig is süllyedhet decemberi éjjeleken a hőmérő higanyszála manapság Jeruzsálem környékén,
de ez még nem azt jelenti, hogy a zord körülményekhez szokott pásztorok ne tudták volna elviselni a hideget – és még az is megeshet, hogy akkoriban az átlagosnál melegebbek voltak az éjjelek.
Egy kifinomultabb érvrendszer szerint Keresztelő János apjának, Zakariásnak a jeruzsálemi templomban tett szolgálati ideje kiszámítható – fia, János hazatérését követően fogant, anyja Erzsébet hat hónapos terhes volt a Biblia szerint, amikor Máriához az angyali üdvözlet elvitte istenanyaságának hírét. Ez az elmélet is cáfolja a december végi születés dátumát, valamint sokan gondolják azt, hogy az egyház csak a Szaturnália népszerűségének csorbítására tette erre az időszakra az ünnepet.
Bizonyítani mindenesetre lehetetlen a karácsonyi dátumot, a félreértés itt abban áll, hogy egyáltalán szükséges-e.
Egyáltalán kell ünnepelnünk ekkor?
A Szentírás erre nem buzdít, az utolsó vacsorán Jézus is haláláról és feltámadásáról való megemlékezésre kéri az apostolokat. Ennek ellenére fontos az ünnep, lényeges megemlékezni arról, mikor jött a Földre Jézus azért, hogy megmentse népét a bűnöktől. Ráadásul ez az egyházi év kezdetének időszaka is. Semmiképp nem követ el bűnt az, aki így tesz, sőt: sokat adhat egy hívőnek a karácsonyi időszak.
