Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs olyan ünnepi asztal Magyarországon, amelyről hiányozna a bejgli karácsonykor. A klasszikus mákos és diós változat mellett megjelentek a gesztenyés, marcipános és aszalt szilvás ízesítésűek is, illetve kaphatók már mentes és vegán bejglik is. Hogy mi a sütemény népszerűségének oka, nehéz megmondani, ahogy az is talány, miért gondolják sokan, hogy hungarikum.
Ha már a hungarikum-süteményeknél tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a pozsonyi kifli viszont hivatalosan hungarikum. Akadnak, akik a bejglivel hozzák kapcsolatba etimológiai okok miatt, ám ez rokonság több forrás szerint is vitatott.
A múlt homályába vész a bejgli eredete
Mindig izgalmas, amikor egy étel történetét kutatjuk, hiszen számtalan faktort vizsgálhatunk: többek között az összetevőket, vagy akár az elkészítés módját is. A bejgli eredetét firtató elméletek egyike szerint a sütemény Sziléziából származik, és már a 14. században készítették, Magyarországra pedig bajor vagy osztrák közvetítéssel került. Más teóriák szerint a bejgli nem ennyire ősi, csak a 18. században kezdték készíteni.
Nálunk először egy 1830-as, Czifray István által jegyzett szakácskönyvben említik Posonyi finom mákos kaláts néven.
Sok európai nemzet szinte bizonyos benne, hogy a bejgli magyar sütemény, mások a lengyel eredet mellett kardoskodnak: ott makowniknak vagy makowiecnek hívják a mi mákos bejglinket. Az édesség eredetéről szóló disputa azért is izgalmas, mert hasonló édességek más országok konyhaművészetében is megjelennek:
létezik dán, ukrán, orosz, olasz és izraeli változat is.
Szakértő legyen a talpán, aki megmondja, melyik országban készítették először a süteményt. És akkor még a töltelékről nem is esett szó: a mák Eurázsiában őshonos növény, feltehetően a törökök révén jutott el Magyarországra és a Kárpát-medence többi nemzetéhez is.
Ám most vessünk egy pillantást a bejgli szó etimológiájára is: a sziléziai származás mellett érvelők szerint a bejgli a német beugen, azaz meghajlítani szóból származik, és a jiddis beygl szó is ezt a vélekedést támasztja alá. Eredetileg ezek a szavak egy patkó alakú édességre utaltak, ám ebből a szóból – és süteményből – jött létre a bagel, a kerek, középen lyukas péksütemény.
Babonák is kötődnek a hungarikumnak tartott bejglihez
A bejgli készítése a 19. század második felében vált a karácsonyi menü részévé, nemcsak a magyar városokban, hanem vidéken is. Akkoriban még csak a mákos és diós változat létezett, és mindkettőhöz kötődtek hiedelmek.
A diós bejgliről úgy tartották, hogy megvéd a balszerencsétől, és elűzi az ártó szellemeket, a mákos bejglit pedig azért fogyasztották, hogy pénz álljon a házhoz.
A másik babona szerint a mákos bejgli abban is segít, hogy a hajadon lány férjet találjon. Ezért ha volt a háznál eladósorban lévő lány, ott nagyon figyeltek arra, hogy ő Szenteste mindenképpen egyen a süteményből, abban a reményben, hogy a következő évben a megfelelő férjjelöltek kezdjenek neki udvarolni.
Nos, hogy ez mennyire vált be anno, arról sajnos nincsenek statisztikák, ám az bizonyos, hogy a magyarok éves bejglifogyasztása, bármilyen ízváltozatú süteményről is legyen szó, karácsonykor az egekbe szökik, hiszen ki tudna ellenállni az omlós tésztának, és a különleges ízű töltelékeknek.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan élvezheted a karácsonyt, anélkül, hogy túlhajtanád magad, hallgasd meg Balance podcastunk első epizódját.
