Nem augusztus 20-án született vagy halt meg Szent István, de még csak a korona sem ezen a napon került a fejére – ez az esemény nagy valószínűséggel karácsony első napján történt meg.
Államalapító Szent István királyunk ünnepét augusztus 20-án üljük meg: ezt a nemzeti ünnepet mindenki jól ismeri, de azt kevésbé tudja, hogy István szentté avatásának apropóján születésnapos ekkor a magyar állam.
Fontos dátumok Szent István életéből
Azt nem tudhatjuk, mikor született: 975 körülre teszik ezt az időpontot a történészek. Azt mindenki kívülről fújja, hogy ekkor még a keleties Vajk nevet viselte, de már Adalbert püspök tanította, és vélhetően ő is keresztelte meg 994–996 között.
Vagy az első keresztény vértanú, István után kapta ekkor nevét, vagy pedig édesapja, Géza fejedelem keresztségben kapott nevét örökölte.
996-ban vette el Gizellát, akivel bajor térítők is jelentős számban érkeztek Magyarországra, majd apjának a következő évben, 997-ben bekövetkezett halála után a fejedelmi trón szállt rá.
A kereszténység hívó szavát követő Istvánnak meg kellett küzdenie Koppánnyal, majd ezt követően küldte Asztrik pannonhalmi apátot 999-ben a pápához jóváhagyásért és koronáért, hogy királyi minőségében állhasson országa élére. II. Szilveszter meg is adta, amit kért, Magyarország belépett a keresztény államok körébe, de független maradt a császárságtól.
A korona év elején került a fejére
A koronázás dátuma egyértelműnek tűnhet: az új évezred első napját jegyezték fel a könyvekben. Hogy miért kapcsoljuk akkor mégis ezt az eseményt a karácsonyhoz? Azért, mert az új év kezdetének nem mindig január elsejét tekintették,
hanem volt idő, amikor december 25. számított évkezdő napnak. Épp ezért valószínűsíthető, hogy 1000. december 25-én kerülhetett a korona Szent István fejére.
Érdekesség, hogy ez a korona nem az, amelyet ma Szent Koronaként ismerünk. A legrégebbi emlékünk, a koronázási palást is 1031-es, azaz már bőségesen István koronázása után készült. A Szent Koronát pedig csak a 12. században állították össze két részből – ennek felső, latinnak nevezett részét ekkor készítették, alsó, görögnek nevezett darabja pedig az 1070-es évekből ered, azaz István fején egészen biztosan sosem volt.
István halála is augusztusi dátumhoz kapcsolható
Első királyunk augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének napján, azaz Nagyboldogasszonykor hunyt el azt követően, hogy kardját és országát Máriának ajánlotta.
Szentté 1083. augusztus 20-án nyilvánították: mi, magyarok ezen a napon is emlékezünk meg róla,
ám a nagyvilág keresztény közösségei augusztus 16-án teszik ezt, mivel halálának napja Nagyboldogasszony ünnepeként már „foglalt” volt. A magyar állam születésnapja ugyanakkor az első koronázás révén akár karácsonykor is lehetne.
(A koronázási ünnepségeken nagyon könnyű kínosan viselkedni, erről olvashatsz az alábbi cikkünkben.)
