Az ajándékbontás legjobb része letépni a papírt, ezért csomagoljuk be az ajándékokat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Napjainkban az ajándékozók körét két csoportra oszthatjuk: vannak, akik szándékosan nem csomagolják be az ajándékaikat, általában környezettudatossági szempontok mentén, és vannak, akik azt várják a legnagyobb izgalommal, hogy minden ajándékot ünnepi papírba, szalagokba és masnikba csomagoljanak.

Hogy hogyan is kezdődött ez szép, de valljuk be, pazarló hagyomány, annak járt utána a bhg.com szerzője. Kutatása során pedig kiderült, az első feljegyzett csomagolt ajándékok az 1300-as évekre tehetők, és az ajándékcsomagolás legkorábbi módjai egyáltalán nem a papírhoz kötődtek.

A csomagolás első feljegyzett formája a szövet volt: a hagyományos koreai népi vallások gyakorlói a három királyság időszakában úgy gondolták, hogy a becsomagolt tárgyak a védelem és a szerencse szimbólumai, ezért a ruhába csomagolt ajándék átadása a védelem egyik kifejezése volt, és a hagyomány szerint sok szerencsét hozott az ajándékozottnak. Egy másik korai ajándékcsomagolási hagyomány a japán furoshiki stílus (az ajándékok szövetbe csomagolása), amely az 1600-as évek Tokugawa-korszaka óta létezik. Még a bölcsek is becsomagolták a kis Jézusnak hozott ajándékokat, bár aranyukat, tömjénüket és mirhájukat ők inkább kis kincsesládákba foglalták, semmint piros vagy arany papírba. Valószínűleg ezért is társítjuk az ajándékcsomagolást a karácsonyhoz.

A csomagolópapír története

De hogyan tértünk át a manapság alkalmazott papíros ajándékcsomagolásra? 

Mindez a karácsonyi képeslapok elterjedésének köszönhető:

az 1800-as évek közepén ugyanis az emberek elkezdtek papír karácsonyi képeslapokat küldeni szerte Európában és Amerikában. A nyomtatási technológia fejlődésével könnyebbé vált a papírkártyák nyomtatása és értékesítése. Végül a szokás annyira népszerűvé vált, hogy a kártyagyártók elkezdtek mintás selyempapírokat nyomtatni, amelyek mintája megfelelt a kártyákra nyomtatott mintákkal, és a kereslet ezek iránt folyamatosan nőtt.

A csomagolópapír a karácsonyi kártyák népszerűségének köszönhető
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Az 1900-as évek elejére a papír karácsonyi képeslapok és a selyempapírok egyaránt rendkívül népszerűvé váltak Nyugaton.

De az igazi papír ajándékcsomagoló feltalálása a Hallmark nevéhez fűződik.

1917-ben a Hall fivérek egy irodaszerboltot vezettek Kansas Cityben, ahol kártyákat és selyempapírt nyomtattak a közelgő ünnepi szezonra. Amikor elfogyott a selyempapír, amellyel akkor már az emberek az ajándékokat csomagolták, nagy tekercseket kezdtek nyomtatni abból a mintás csomagolópapírból, amelyet ma is ismerünk és szeretünk. 

Mi a csomagolás jövője?

A papírcsomagolás elterjedésének mára igen nagy ára van: évente százezer tonna papír ajándékcsomagoló kerül karácsonykor a kukákba, mivel a legtöbb nem újrahasznosítható. 

Környezetvédők ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy 

legyünk kreatívak a csomagolás terén.

Igyekezzünk újrahasznosítható anyagokat használni
Fotó: InspirationGP / Getty Images Hungary

Ha ragaszkodunk a papírhoz, akkor mindenképpen újrahasznosított anyagot használjunk, de praktikus csomagolóanyag lehet például a tüllzacskó, amelybe karácsony után kozmetikai szerek, illatszerek kerülhetnek, vagy tarthatjuk benne az ékszereinket. Készíthetünk bársony- vagy nyomott selyemanyagból is kisebb ajándéktáskát, amelyet szintén használhatunk később. De rejthetjük a meglepetést vászonzacskóba is.

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.