Az ajándékbontás legjobb része letépni a papírt, ezért csomagoljuk be az ajándékokat

Olvasási idő kb. 2 perc

Napjainkban az ajándékozók körét két csoportra oszthatjuk: vannak, akik szándékosan nem csomagolják be az ajándékaikat, általában környezettudatossági szempontok mentén, és vannak, akik azt várják a legnagyobb izgalommal, hogy minden ajándékot ünnepi papírba, szalagokba és masnikba csomagoljanak.

Hogy hogyan is kezdődött ez szép, de valljuk be, pazarló hagyomány, annak járt utána a bhg.com szerzője. Kutatása során pedig kiderült, az első feljegyzett csomagolt ajándékok az 1300-as évekre tehetők, és az ajándékcsomagolás legkorábbi módjai egyáltalán nem a papírhoz kötődtek.

A csomagolás első feljegyzett formája a szövet volt: a hagyományos koreai népi vallások gyakorlói a három királyság időszakában úgy gondolták, hogy a becsomagolt tárgyak a védelem és a szerencse szimbólumai, ezért a ruhába csomagolt ajándék átadása a védelem egyik kifejezése volt, és a hagyomány szerint sok szerencsét hozott az ajándékozottnak. Egy másik korai ajándékcsomagolási hagyomány a japán furoshiki stílus (az ajándékok szövetbe csomagolása), amely az 1600-as évek Tokugawa-korszaka óta létezik. Még a bölcsek is becsomagolták a kis Jézusnak hozott ajándékokat, bár aranyukat, tömjénüket és mirhájukat ők inkább kis kincsesládákba foglalták, semmint piros vagy arany papírba. Valószínűleg ezért is társítjuk az ajándékcsomagolást a karácsonyhoz.

A csomagolópapír története

De hogyan tértünk át a manapság alkalmazott papíros ajándékcsomagolásra? 

Mindez a karácsonyi képeslapok elterjedésének köszönhető:

az 1800-as évek közepén ugyanis az emberek elkezdtek papír karácsonyi képeslapokat küldeni szerte Európában és Amerikában. A nyomtatási technológia fejlődésével könnyebbé vált a papírkártyák nyomtatása és értékesítése. Végül a szokás annyira népszerűvé vált, hogy a kártyagyártók elkezdtek mintás selyempapírokat nyomtatni, amelyek mintája megfelelt a kártyákra nyomtatott mintákkal, és a kereslet ezek iránt folyamatosan nőtt.

A csomagolópapír a karácsonyi kártyák népszerűségének köszönhető
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Az 1900-as évek elejére a papír karácsonyi képeslapok és a selyempapírok egyaránt rendkívül népszerűvé váltak Nyugaton.

De az igazi papír ajándékcsomagoló feltalálása a Hallmark nevéhez fűződik.

1917-ben a Hall fivérek egy irodaszerboltot vezettek Kansas Cityben, ahol kártyákat és selyempapírt nyomtattak a közelgő ünnepi szezonra. Amikor elfogyott a selyempapír, amellyel akkor már az emberek az ajándékokat csomagolták, nagy tekercseket kezdtek nyomtatni abból a mintás csomagolópapírból, amelyet ma is ismerünk és szeretünk. 

Mi a csomagolás jövője?

A papírcsomagolás elterjedésének mára igen nagy ára van: évente százezer tonna papír ajándékcsomagoló kerül karácsonykor a kukákba, mivel a legtöbb nem újrahasznosítható. 

Környezetvédők ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy 

legyünk kreatívak a csomagolás terén.

Igyekezzünk újrahasznosítható anyagokat használni
Fotó: InspirationGP / Getty Images Hungary

Ha ragaszkodunk a papírhoz, akkor mindenképpen újrahasznosított anyagot használjunk, de praktikus csomagolóanyag lehet például a tüllzacskó, amelybe karácsony után kozmetikai szerek, illatszerek kerülhetnek, vagy tarthatjuk benne az ékszereinket. Készíthetünk bársony- vagy nyomott selyemanyagból is kisebb ajándéktáskát, amelyet szintén használhatunk később. De rejthetjük a meglepetést vászonzacskóba is.

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?