A limoncello egy olasz eredetű citromlikőr, amit mára ezerféle variációban piacra dobtak, amiknek persze már semmi köze a finom, citromos italhoz. Ott van például a mandarinból készített mandarinetto, a gyömbéres zenzerino, a málnából kevert raspicello és az őszibarackos peachcello. Azt hitted, ennyi? Hát nem. Létezik például a pisztáciás pistachiocello, az epres fragoncello, a sárgadinnyés meloncello, de van borssal, mézzel, ízesített változat is. Ezt fogjuk most elkészíteni.
Egyrészt nem túl erős kontyalávaló, másrészt nem csak inni jó: teheted pohárkrémekbe, citromos tiramisuba, gyümölcsköretek mellé, de egy hétvégi reggeli, friss gyümölcssmoothie-t is feldobhatsz vele, hogy ellensúlyozd bántó vitamintartalmát. Gyümölcs- és zöldségcsatnikban és csirkés saláták fűszeres önteteiben is remek.
Hozzávalók 2 adaghoz
- 4 darab biocitrom
- 5 deci vodka
- 4 deci víz
- 1 citrom leve
- 15 deka cukor
- 2 teáskanál egész bors
- 1 nagy evőkanál méz
A citromot alaposan mossuk meg, majd hámozzuk meg, vigyázva arra, hogy a héj fehér része ne kerüljön a likőrbe (mert keserű lesz tőle). A fóliával jól lezárt alkoholos alapot 14 napon át lezárva érleljük. Ekkor a cukrot sziruppá főzzük a vízzel, majd hagyjuk teljesen kihűlni. A teljesen kihűlt szirupot az alkoholos részhez keverjük, ekkor jöhet hozzá a méz, majd az így kapott limoncellót jól zárható üvegbe szűrjük. Az üvegekben jól mutatnak a fekete borsszemek, de ha akarod, el is hagyhatod a fűszerezést. Egyes receptek szerint egy-egy citrom levét is érdemes beletenni, mert az feldobja, szerintem elég citromkarikával szervírozni, és tálaláskor belecsöpögtetni.
Melyiken van vegyszer? Miért rosszabb, ami nagyobb? És mitől lesz bio egy citrom?
Tovább olvasom