Mire elég napi 20 perc olvasás? Nagyon is sok mindenre!

Olvasási idő kb. 2 perc

Mire elég napi 20 perc olvasás? Nagyon is sok mindenre!

Szokásokat nem egyszerű kialakítani az életben, akkor sem, ha azoknak egyértelműen pozitív hozadékuk van. Az olvasás is ilyen: kikapcsol, lelazít, karbantart mentálisan, mégis borzasztóan könnyen mondunk le a napi lapozgatásról.

Azt tudjuk jól, hogy az ép lélekhez ép test kell. De hogy pontosan milyen is az az ép lélek, és hogy a fizikai jólléten kívül mivel tudjuk még karbantartani, az már sokszor nem olyan egyértelmű. A Libri 30 napos mentális egészségmegőrző programja segít, hogy mindennap új olvasnivalóhoz juthass és élvezhesd a könyvek jótékony élettani hatását.

A sportolók jól ismerik azt az élményt, amikor edzés után a stressz-szint a minimumra esik, a dopamintermelés megugrik, és hosszabb-rövidebb időre beáll a „nincs lehetetlen” életérzés. A Sussexi Egyetem kutatói valami hasonlót fedeztek fel akkor, amikor 2009-ben az olvasás mérhető élettani hatásait kezdték el vizsgálni. A publikált tanulmány szerint napi 20 perc olvasás elegendő ahhoz, hogy durván a felére csökkentsük a stressz- szintünket, ezáltal pedig a könyvekkel hosszú távon is javítsuk az életminőségünket.

A titok nyitja: a rendszeresség

Legyünk őszinték és valljuk be: új szokásokat akkor is nehéz kialakítani, ha pontosan tudjuk, hogy azok kedvezően fogják átformálni az életünket. A rutin kiépítése és megtartása gyakran nehezebb, mint maga a feladat.

A 20 perc könyvklub célja, hogy mindennap legyen egy kis apróság, amit szívesen elolvasol. Valami, ami nem az e-mail-fiókod rendezgetése, nem a hírek pörgetése és nem is a social feeded ellenállhatatlan ingercunamija. Naponta egy-egy rövid könyvrészlet, egy most épp valamiért fontos téma és pár jó könyvtipp hozzá, esetleg egy könyves kihívás, ami feldobja megszokott olvasási rutint. Ezek a rendszeres, de rövid alkalmak segíteni fognak, hogy az olvasás állandó része legyen a napodnak – vagy ha már elhivatott olvasó vagy, akkor tovább tágítsd a könyves ismereteidet.

Az olvasás nem magányos sport

A könyvek ráadásul nemcsak közvetlenül csökkentik a bennünk dolgozó napi feszültséget, hanem ezer és egy közvetett módon is segítik a napi boldogságunkat. Ahogy egyre több könyvet olvasunk el, úgy ismerünk meg újabb és újabb világokat, kultúrákat és embertípusokat, és úgy mozgunk egyre komfortosabban idegen helyzetekben. A történetek láthatatlan kapcsolatokat szőnek az olvasók között, akik olykor fél szavakból is értik a másik gondolatait – akkor is, ha épp teljesen idegenek. Arról nem is beszélve, hogy a koncentrált figyelem az egyik legnagyobb szellemi hiánycikkünk világszerte.

A Libri 20 perc könyvklubhoz júniustól kezdve bármikor csatlakozhatsz, ha úgy érzed, hogy készen állsz egy 30 napon át tartó könyves edzéstervre, emellett pedig a programhoz tartozó zárt csoportban bármikor ki is beszélheted legfrissebb könyvélményeidet!

Kép forrása: Libri Könyvesboltok

Hirdetés ‎
Hirdetés ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.