Iskolakert: ahol a gyerekek a gyakorlatban tanulhatják meg, mit jelent felelősséggel, harmóniában élni a környezettel

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Környezettudatosság, biogazdálkodás, egészséges ételek, friss levegő, fenntarthatóság, önfeledt tanulás és a szociális képességek fejlesztése – mindez, és még ennél sokkal több, amit az iskolakert a gyerekeknek adhat.

Az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM célja, hogy már az egészen kicsik is megtanulják, mit jelent felelősséget vállalni a környezetükért, és nemcsak elméleti, hanem értékes gyakorlati tudásra is szert tegyenek az ökológiai szemlélet, valamint a szociális képességek terén. Az idei évtől már nem csak iskolákban létesítenek kerteket, hanem óvodákban is kialakítanak ágyásokat.

Mi is az az iskolakert, és miért jó?

Az iskolakertet - pedagógusok irányításával - a gyerekek tartják fenn, az ő gondozásuk által lesz olyan, amilyen. Ahány iskola, annyiféle iskolakert létezik: az óvodák, iskolák kertjében lehet veteményes, gyógy- és fűszernövényekkel tarkítva, helyet kaphat benne gyümölcsös és virágoskert is, ahol a gyerekek a saját maguk által is alakított közegben töltődhetnek fel.

Az iskolakert több szempontból is értékteremtő: valódi oktató és gyakorló tér, ahol a gyerekek kertészkedés közben megfigyelnek, izgalmas kísérleteket végeznek, mérnek, és megtanulják a környezetük helyes használatát. Megismerhetik többek között a növénytársítás fogalmát, ami a biogazdálkodás egyik fontos alapeleme, megtanulják, miért hasznos a komposztálás, és a gyakorlatban sajátíthatják el a fenntartható gazdálkodás alapjait. De az iskolakert nemcsak a gazdálkodási tudástárat bővíti: a diákok már egészen korán megtanulhatják azt is, hogy a befektetett időnek és energiának szó szerint meglesz a gyümölcse.

Testközelből szerezhetnek tapasztalatot a természet működéséről, és közelebb kerülnek a mindennapi ételeikhez, ezáltal az egészséges táplálkozás fogalma is vonzóbbá válhat: ki ne akarná megkóstolni azt a paradicsomot, amit ő maga ültetett, vagy azt a paprikát, amit olyan gondosan locsolgatott?!

A gyerekek az iskolakertben a gyakorlatban is láthatják a természet körfolyamatait, miközben a kreativitásukat is kiélhetik: a talajfestés és a virágképek kirakása az önkifejezés új dimenzióit nyithatja meg előttük.

A közös munka révén érzékenyebbé válhatnak a környezetükre, és a szabad levegőn töltött órák valóságos élményeivel ellensúlyozhatják az utóbbi években uralkodóvá vált virtuális tereket. Ezeken túl a sajátos nevelési igényű gyerekek számára az iskolakerti tevékenység speciális fejlesztő, terápiás jelleggel is bír.

Az iskolakert, mint nyitott tanterem

Az iskolakert nemcsak a gyerekeknek, a pedagógusoknak is sok örömet, fejlődési lehetőséget tartogat. Az iskolakert az oktatás egy új eszköze és helye lehet egy szabadtéri, nyitott tanterem, ahol matekórán lehet területet mérni, új nyelvi kifejezéseket tanulni, kimutatni a borsó keményítőtartalmát, festőnövényekkel festeni, földrajzi és biológiai összefüggéseket keresni. Természetesen a tanítók, tanárok nem maradnak egyedül az ismeretek átadásában: a kertvezetéshez szükséges komplex képzést is biztosították számukra.

A nyertes óvodák, iskolák tárgyi és elméleti segítséget is kapnak

Az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM Alapozó Alprogramjának nyertes kezdő óvodái, iskolái minden szükséges alapeszközt magába foglaló egységcsomagot kapnak az induláshoz, a mentor kategóriában nyertes pályázók pedig – akik már legalább 5 éves iskolakerti múlttal rendelkeznek - a meglévő eszközkészletüket bővíthetik, további haladó eszközöket választva egy összeállított listából, a megadott összeghatárig.

Az akkreditált pedagógusképzés keretén belül iskolakertvezető szakemberek és gyakorló biogazdálkodók is segítenek a kert elindításához szükséges tudás megalapozásában, szem előtt tartva az ökológiai szemléletű gazdálkodás alapelveit és azt, hogy a pedagógiai szempontok is minél sokoldalúbban érvényesüljenek.

Az általános tudást aztán a helyszíni mentorálások során - minden egyes intézményt személyesen felkeresve – a egyes helyszínek adottságaihoz igazítják, felhívják a figyelmet a lehetséges buktatókra, veszélyekre, de még inkább a bevált módszerekre, jó gyakorlatokra. A folyamatos tudásmegosztást kiegészíti a Magyar Biokultúra Szövetség által a pedagógusok számára kidolgozott gyakorlati kézikönyv is. A program részeként megvalósult helyszíni mentorálások célja, hogy mind a pedagógusoknak, mind a gyerekeknek garantált legyen a sikerélmény és a biztonság.

A kiemelt iskolakerti jógyakorlatokkal rendelkező mentorkertek a fenntartási időszak 5 évében szakmai nyílt napokon mutatják be az eredményeiket, és segítenek a hozzájuk forduló újonnan indulóknak. Az érdeklődő pedagógusok letölthető szakmai anyagaikhoz, hozzájuthatnak.

Az iskolakert fogalma nem újkeletű, fő célja a kertészetre és általában a munkára nevelés volt - ez Magyarországon az 1868. évi népiskolai törvény rendelkezéseivel az iskolakert-mozgalom első virágkorát alapozta meg. Az iskolakert ma a fenntarthatóságra, az ökológiai szemléletformálásra, öngondoskodásra és az együttműködésre nevelés egyszerűen elérhető, hatékony módszere, mert a gyerekek tapasztalatok útján, cselekvésorientált tanulással sajátíthatják el a tudást. Az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját iskolakerti kezdeményezéseinek összehangolásaként 2018. év végén indult el.

Idén már az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is aktívan segíti a program sikeres megvalósítását, a korábbi saját óvodakert programja során szerzett tapasztalataival, illetve ezen felüli anyagi támogatással.

Hirdetés ‎
Hirdetés ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.