Összeáll a múlt a Nemzeti Múzeumban

Belegondolt már, hányadik nemzedékként élünk a Kárpát-medencében a honfoglalás óta? Elképzelheti eleink életét, ha megnézi az MNM A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában című, nemrégiben megnyílt tárlatát

A Kárpát-medence területén feltárt, páratlan régészeti leleteket bemutató Kelet és Nyugat határán című állandó kiállítást teljessé tevő kiállításrész a Kárpát-medence 9. századi történetét és a honfoglalás korát dolgozza fel.

2014 nyarán volt 180 éve, hogy a Kecskemét melleti Benepusztán a nyári szél feltárta a homokból Bene vitéz maradványait. A sír az első ismert hazai honfoglalás kori régészeti lelet, a benne talált szíjvég is látható az újonnan megnyílt kiállításon.

A tárlat a korábbi kiállításokhoz a Kárpát-medencében továbbélő, késő-avar hagyaték bemutatásával, a kiemelkedő jelentőségű, részben még teljesen közöletlen temető- és telepfeltárásainak válogatott leleteivel kapcsolódik és a mai Zalavár határában évtizedek óta zajló ásatások szenzációs eredményeit először tárja a hazai közönség elé. A 9. századi város pompás épületei, egyedi, változatos és ragyogó leleteinek sora mellett megjelennek az itt folyó ipari tevékenység emlékei és a központot övező szolgálónépi települések is.

A kalandozók és a honfoglalók társadalmának, mindennapi életének bemutatását követően a 10. század második felében lezajlott társadalmi átalakulást az új típusú katonai kíséret emlékei, míg a belső népmozgásokat és telepítéseket az egységesülő köznépi hagyaték tárgyai idézik fel.

A brentai csatáról valamint egy honfoglaló település mindennapjairól készült animáció mutatja be a korszakot a látogatóknak, akik ki is próbálhatják honfoglaló eleink egykor oly rettegett fegyverét, a visszacsapó íjat is.

A kiállítással Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állandó régészeti tárlata jött létre.

További információ

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek