Rettegett őszi kiadások

Olvasási idő kb. 3 perc

Pluszköltséget jelent az Iskolakezdés, a téli gumi, a kazáncsere

A családok átlagos havi kiadásának több mint felét évszaktól függetlenül az étkezés és a lakhatás teszi ki. Különösen igaz ez az őszi-téli hónapokban, szeptembertől ugyanis, elsősorban a fűtés miatt, megugranak a lakásfenntartás költségei. A KSH vonatkozó statisztikai adatai ugyanakkor rámutatnak arra is: minden évszak magában hordoz váratlan kiadásokat, amelyek a család bevételeinek, akár 40%-át is kitehetik. A nehezen kalkulálható, olykor többszázezres váratlan tételek finanszírozására is adódik azonban jó megoldás.

A magyarok a korábbi évekhez hasonlóan élelmiszerre és lakhatásra költik a legtöbb pénzt, ez a két tétel emészti fel a jövedelem több mint 50 százalékát – derül ki a KSH statisztikáiból, amelyek szerint egy családtagra hozzávetőleg 35 ezer forint kiadás hárul a családi költségvetésből.

Ez a kiadás azonban nem egyenlően oszlik el az egyes évszakokban: a hideg hónapok közeledtével, ősszel és télen jelentősen megugranak a lakhatással összefüggő költségek. A képzeletbeli háztartási költési dobogón ugyanakkor helyet kapott még a közlekedésre fordított összeg, és az egyéb kiadás kategória is. Ez utóbbi leginkább azért megterhelő a házartások számára, mert amíg az étkezés vagy a lakhatás jól tervezhető, addig a nem rendszeres, vagyis legtöbbször, váratlan kiadásokkal jóval nehezebb kalkulálni. Pedig a kutatások szerint – jövedelmi besorolástól függően – egy család esetében ezek a költségek tehetik ki a havi kiadások akár 25-40%-át.

Százezres tételek: zongora, albérlet, nagyszervíz

A már említett „szezonális” kiadások közé számít például az iskolakezdés, amely ugyan nem váratlan, mégis megterhelő lehet a családok számára, főként a nyári hónapok plussz költségei után. Egy átlagos, kétgyermekes családban nagyjából 40 ezer forint extrakiadást jelent a tankönyv és az iskolaszerek megvásárlása. De ne felejtsük el, hogy

az iskolakezdéssel egyidőben indulnak a különböző szakkörök, különórák sportfoglalkozások, amelyek esetében sokszor az eszközök – például egy hangszer, egy festőállvány, vagy akár az új sportfelszerelés – beszerzése akár több tízezer forintos kiadást jelent a szülőknek. „A magyar lakosság nagy részének fogyasztási szokásaira jellemző, hogy a rendszeres kiadások hónapról hónapra felemésztik a jövedelmek jelentős hányadát. Ilyenkor egy hirtelen jött nagyobb tétel, főként megtakarítás híján teljesen felboríthatja a családi költségvetést. Ilyenkor már az is nagy segítség, ha ezt az összeget nem egyszerre kell kifizetnünk. Például a személyi kölcsön igénylésével az egyszeri költség több hónapra eloszlik, így akár már pár ezer forintos törlesztőrészlet mellett finanszírozhatóvá válhatnak az említett nagyobb kiadások” – hívja fel a figyelmet az OTP Bank Fogyasztási Hitelek Főosztályának igazgatója. Dr. Rajmonné Veres Ibolya emlékeztetett arra is, hogy az iskolakezdéssel összefüggésben megnő a diák-költözések száma is. Akár egy albérleti szoba berendezésekor is érdemes legalább 100 ezer forinttal kalkulálni. Szintén az őszi hónapokban esedékes az autónk téli felkészítése ez magában sem kis költség, főként, ha esedékessé válik a téli gumik cseréje. Ugyancsak több tízezres, sőt százezres költséggel számolhatunk, ha kazánunk őszi átvizsgálásakor kiderül, hogy fűtésrendszerünk tökrement. De sorolhatnánk még az őszi szezonban felmerülő váratlan kiadásokat – mondja az igazgató, aki szerint az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre jelenthet jó megoldást a most akciós feltételekkel igényelhető személyi kölcsön, amely kifejezetten a rendszeres kiadások felett jelentkező szezonális extra költségek fedezésére nyújt gyors és egyszerű segítséget.

További információ

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?