Az első húsvét Ferenc pápa nélkül: így változott az élet XIV. Leóval a Vatikánban

az apostoli palota a vatikánban
Olvasási idő kb. 4 perc

Ferenc teljes pápasága alatt a Szent Márta házban élt, XIV. Leó azonban visszatért a tradíciókhoz és az Apostoli palotához, ahová március közepén költözött be.

Ferenc pápa halála napjáig abban a vendégházban élt, amelyben még bíborosként várta a konklávé végeredményét – a Szent Márta ház 201-es szobájából lett pápai lakosztály. Habár XIV. Leó sok mindenben követi az elődje által kijelölt utat, e téren másként döntött, és felújítást követően nemrég beköltözött az Apostoli palotába.

Ferenc pápa sosem titkolta, hogy miért döntött a szerényebb Szent Márta ház mellett, ahol a 201-es szoba adott neki otthont a pápaválasztás idején, XVI. Benedek lemondását követően. Nem készült arra, hogy ott maradjon, amikor azonban megválasztását követően először belépett az Apostoli palotában található pápai lakosztályba, azt érezte, minden porcikája tiltakozik a hely ellen.

„Az Apostoli palota pápai lakosztálya nem luxusapartman.

Idézőjel ikon

Régi, nagy és ízlésesen berendezett, de nem fényűző, viszont leginkább egy tölcsérre hasonlít az alaprajza.

Befelé tágas, de bejárata szűkös: csak kevesen tudnak bejönni ott egyszerre, nekem viszont emberekre van szükségem, csak másokkal együtt tudom élni az életemet” – fogalmazta meg annak idején.

Ferenc pápa az apostoli palota könyvtárszobájában
Ahogyan Ferenc pápa is sok államfőt fogadott az Apostoli palota könyvtárszobájában, úgy Leó is ide szervezi találkozóit
Fotó: Mondadori Portfolio / Mondadori Portfolio/Archivio Mar

Leó pápa másképp él a Vatikánban

Leó sem a luxust választja tehát a szerénységgel szemben – inkább olyan tradíciókra mond igent, amelyek hozzátartoznak a pozíciójához. Az Apostoli palotában a pápai lakosztályon túl megtalálható a Sixtus-kápolna, egy könyvtár, számos irodaként használt helyiség, valamint egy múzeum is.

A 15. századi épület harmadik emeletén helyezkedik el a pápa mindenkori otthona – a bejárat egy faliképekkel gazdagon díszített loggiáról nyílik. Tartozik hozzá egy privát kápolna, egy magánkönyvtár, amelyben a pápák általában az állami vezetőket fogadják, és persze van nappalija, dolgozószobája, hálója és orvosi szobája is. Legutoljára 2005-ben újították fel, akkor konyhát és kisebb klinikát adtak a lakosztályhoz, melyben 1903 óta élnek az egyházfők.

XIV. Leóról 2026. március 14. óta mondható el, hogy követi ezt a tradíciót: ekkor vette birtokába a lakosztályt. A Vatikán közleménye szerint a tízszobás apartmant legközelebbi munkatársaival közösen lakja be. A Szent Hivatal palotájából tette át székhelyét, ahol már pápává választását megelőzően is lakott a Püspöki Dikasztérium prefektusaként.

Az erkély, amelyről az Úrangyala imádságot elmondja, magán dolgozószobájából nyílik.

Az első amerikai pápa tavaly májusban törte fel a pecséteket a lakosztály ajtaján: ezek akkor kerültek rá, amikor Ferenc pápa húsvéthétfőn elhunyt. Mivel jó ideje lakatlanok voltak a szobák, egy komolyabb felújítás is szükségessé vált azelőtt, hogy XIV. Leó beköltözött volna. A pápa egyébként abban is szakított Ferenc hagyományaival, hogy használja a Castel Gandolfóban található nyári lakot: keddenként tartózkodik itt, amikor úszik és teniszezik.

Leó pápa ebben a kérdésben más utat követ, mint elődje tette, és vannak még olyan területek, amelyek a Ferenc által követett elvektől eltérve működnek azóta, hogy új vezetője van az egyháznak. Néhány ezek közül:

  • már beiktatásán viselt ruhájával jelezte a hagyományokhoz való visszatérést
  • visszavonta a vatikáni bank kizárólagos befektetési jogkörét
  • a II. vatikáni zsinatot nevezi meg az egyházat irányító legfontosabb dokumentumként
  • a meleg hívőkkel kapcsolatos befogadó attitűd folytatása mellett felülvizsgál és pontosít egyes rendeleteket az átláthatóság érdekében.

apostoli palota vatikán
Az Apostoli palotát Ferenc pápa szerint sem a luxus jellemezte
Fotó: Mondadori Portfolio / Mondadori Portfolio/Archivio Mar

Megtartotta ugyanakkor a női vezetők előtérbe helyezését például a püspökök kiválasztásában, és a klímaváltozás elleni küzdelmet is továbbvitte.

Kapcsolódó: ilyen volt Leó pápa fiatalon.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?