Másként hat ránk ez az óraátállítás, mint a korábbi

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Március 31-én vasárnap hajnali 2-ről 3-ra állítjuk át az órákat, megkezdődik a nyári időszámítás. Bár esténként jóval tovább lesz világos, ez nem kárpótol mindenkit azért, amit a szervezetével tesz az átállás.

A biológiai ritmusunk szabályozza a napjainkat és a testünk működését. A belső óránkat évente kétszer összezavarják az óraállítással, amit a szerencsések kevésbé, sokan azonban napokig, akár hetekig is megéreznek. Ez nemcsak a testünkre, hanem a lelkivilágunkra is hatással van.

Nem csak mítosz, tudományos tény

Rengeteg folyamat zajlik a testünkben napközben. Ezek közül többet érzünk, másokról – ha minden rendben működik – nem veszünk tudomást. A változó értékek közé tartozik a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet, az agy működése vagy éppen a veseműködés, de bizonyos hormonok szintje is. Ezekre a funkciókra nagy hatással van a belső óránk, amire a nap járása, a nappal és az éjszaka váltakozása van a legnagyobb befolyással. Ugyanígy a melatonintermelésre is, ami az alvást, a pihenést irányítja. Ráadásul a testünkben lévő rendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni a változáshoz, ami további zavarokat okozhat. Ezeket pedig gyorsan felboríthatja a szervezetünk biológiai órájának legkisebb ingadozása is; és ezzel el is érkeztünk az óraátállításhoz.

Akár hetekig tartó fáradtságot is okozhat az óraátállítás
Fotó: Oleksandra Troian / Getty Images Hungary

Így hat a testünkre és a lelkünkre

A tavaszi átállásnál egy órával korábban kelünk fel, mint azt az elmúlt fél évben megszoktuk, és ez egyebek mellett a melatonintermelésre vagy az addigi alvásidőre beállt vércukorszintre is hatással van, emiatt fáradtak, levertek és figyelmetlenek leszünk, csökken a koncentrálóképességünk- és akár szívfrekvencia-ingadozást is okozhat. Sokan gyógyszerekhez nyúlhatnak, hogy az segítsen az alvászavarukon vagy éppen a hangulatváltozásukon.

Az adatok szerint ilyenkor növekszik a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban. A dolgozóktól is gyakran hallani, hogy néhány hétig jóval fáradtabban érkeznek a munkahelyükre, ami egyes szakmákban balesetveszélyes is lehet.

Balesetveszélyes lehet az átállás miatti fáradtság
Fotó: aluxum / Getty Images Hungary

Az őszi óraállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, hiszen ekkor kapunk plusz egy óra alvásidőt, azonban ez is jelentősen megviseli a szervezetet. Ez főként a betegeket, az időseket és a gyerekeket viseli meg. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor hamarabb érzik fáradtnak magukat.

Idézőjel ikon

A szervi betegséggel küzdőknek különösen nehéz az évi kétszeri átállás.

Hogyan szokjunk hozzá?

Az egészségesek és a fiatalabb korosztály könnyebb helyzetben van, ők körülbelül 4–14 nap alatt hozzászoknak a változáshoz, legfeljebb enyhe álmosságot, fáradtságot éreznek.

Akiket azonban megvisel, azok hetekig is érezhetik a hatását. Éppen ezért érdemes már napokkal előtte elkezdeni a testünk felkészítését. Ajánlott már legalább két héttel az átállítás előtt mindennap egy kicsivel korábban kelni, hogy ne legyen annyira megterhelő a hirtelen változás.

Ha ezt most kihagytuk, akkor figyeljünk az étkezésünkre, együnk könnyű, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételeket, és mozogjunk mindennap legalább fél órát, ez az elalvást és a pihenést is javítja.

Ha érdekelnek az óraátállítás további hatásai, olvasd el ezt a cikkünket. 

Kovács Eszter
Kovács Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.