Másként hat ránk ez az óraátállítás, mint a korábbi

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Március 31-én vasárnap hajnali 2-ről 3-ra állítjuk át az órákat, megkezdődik a nyári időszámítás. Bár esténként jóval tovább lesz világos, ez nem kárpótol mindenkit azért, amit a szervezetével tesz az átállás.

A biológiai ritmusunk szabályozza a napjainkat és a testünk működését. A belső óránkat évente kétszer összezavarják az óraállítással, amit a szerencsések kevésbé, sokan azonban napokig, akár hetekig is megéreznek. Ez nemcsak a testünkre, hanem a lelkivilágunkra is hatással van.

Nem csak mítosz, tudományos tény

Rengeteg folyamat zajlik a testünkben napközben. Ezek közül többet érzünk, másokról – ha minden rendben működik – nem veszünk tudomást. A változó értékek közé tartozik a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet, az agy működése vagy éppen a veseműködés, de bizonyos hormonok szintje is. Ezekre a funkciókra nagy hatással van a belső óránk, amire a nap járása, a nappal és az éjszaka váltakozása van a legnagyobb befolyással. Ugyanígy a melatonintermelésre is, ami az alvást, a pihenést irányítja. Ráadásul a testünkben lévő rendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni a változáshoz, ami további zavarokat okozhat. Ezeket pedig gyorsan felboríthatja a szervezetünk biológiai órájának legkisebb ingadozása is; és ezzel el is érkeztünk az óraátállításhoz.

Akár hetekig tartó fáradtságot is okozhat az óraátállítás
Fotó: Oleksandra Troian / Getty Images Hungary

Így hat a testünkre és a lelkünkre

A tavaszi átállásnál egy órával korábban kelünk fel, mint azt az elmúlt fél évben megszoktuk, és ez egyebek mellett a melatonintermelésre vagy az addigi alvásidőre beállt vércukorszintre is hatással van, emiatt fáradtak, levertek és figyelmetlenek leszünk, csökken a koncentrálóképességünk- és akár szívfrekvencia-ingadozást is okozhat. Sokan gyógyszerekhez nyúlhatnak, hogy az segítsen az alvászavarukon vagy éppen a hangulatváltozásukon.

Az adatok szerint ilyenkor növekszik a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban. A dolgozóktól is gyakran hallani, hogy néhány hétig jóval fáradtabban érkeznek a munkahelyükre, ami egyes szakmákban balesetveszélyes is lehet.

Balesetveszélyes lehet az átállás miatti fáradtság
Fotó: aluxum / Getty Images Hungary

Az őszi óraállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, hiszen ekkor kapunk plusz egy óra alvásidőt, azonban ez is jelentősen megviseli a szervezetet. Ez főként a betegeket, az időseket és a gyerekeket viseli meg. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor hamarabb érzik fáradtnak magukat.

Idézőjel ikon

A szervi betegséggel küzdőknek különösen nehéz az évi kétszeri átállás.

Hogyan szokjunk hozzá?

Az egészségesek és a fiatalabb korosztály könnyebb helyzetben van, ők körülbelül 4–14 nap alatt hozzászoknak a változáshoz, legfeljebb enyhe álmosságot, fáradtságot éreznek.

Akiket azonban megvisel, azok hetekig is érezhetik a hatását. Éppen ezért érdemes már napokkal előtte elkezdeni a testünk felkészítését. Ajánlott már legalább két héttel az átállítás előtt mindennap egy kicsivel korábban kelni, hogy ne legyen annyira megterhelő a hirtelen változás.

Ha ezt most kihagytuk, akkor figyeljünk az étkezésünkre, együnk könnyű, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételeket, és mozogjunk mindennap legalább fél órát, ez az elalvást és a pihenést is javítja.

Ha érdekelnek az óraátállítás további hatásai, olvasd el ezt a cikkünket. 

Kovács Eszter
Kovács Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.